Életüket adták betegeikért a középkori apácák
2009. február 12. 14:04 Discovery News
A középkori szerzetesek és apácák hajlandóak voltak akár saját életüket is feláldozni betegeikért - derül ki egy új tanulmányból, amely a különböző egyházi szervezetek járványokban elhunyt tagjait vizsgálta.
Egy nemrég felfedezett temetőben a kutatók a Poitiers-hez közeli Szent Kereszt Apátság betegápolással foglalkozó bencés apácáinak csontjait fedezték fel. Raffaella Bianucci, a Torinói Egyetem Állat- és Emberbiológiai tanszékének antropológusa szerint a rend főnökasszonya, Nassaui Charlotte grófnő volt, I. Orániai Vilmos herceg lánya, aki egész életét a szegényeknek szentelte. Amikor a nő római katolikus apácának állt, szinte teljes vagyonát a szegények táplálására és gyógyítására költötte el - akik közül a legtöbben a harmincéves háború során kapták el a betegségeket a megszálló hadseregek tagjaitól.
A történelmi feljegyzések szerint a kolostor apácái valamikor 1628 és 1632 körül válhattak a betegség áldozataivá. Jean Filleau rendfőnök az életben maradtak számára később megparancsolta, hogy hagyják el a kolostort, és költözzenek át egy másik, tengerparti épületbe.
A kutatók most sikerrel elemezték az apácák maradványait: a vizsgálatok során egy, a terhességi tesztekhez hasonló eljárással festették be a csontokat. A színezőanyag akkor változott meg, ha a maradványokon a pestis baktériumának maradványait azonosították. A Journal of Archaeological Sciences című tudományos magazin márciusi számában megjelenő tanulmány szerint a tesztek sikeresek voltak, és az apácák tényleg a pestisbe halhattak bele.
A szakértők azonban nem érték be ennyivel: a vizsgálatok után a közép-franciaországi La Chaize-le-Vicomte templomának oltára közelében eltemetett szerzetesek és papok maradványait is hasonlóképp vizsgálták meg. Ennek során kiderült, hogy azok szintén a betegápolás során halhattak meg. Bár az ő orvosi szokásaikról a kortárs feljegyzések nem, vagy csak igen kevéssé emlékeztek meg, Bianucci szerint az utolsó kenet, vagy a betegek meglátogatása ugyanígy az ő feladataik közé is tartozott, és akár így is megfertőződhettek.
A kutatók vizsgálataikat most a francia területek mellett Európa más országainak temetőire is kiterjesztik majd. A tervek szerint az első teszteket a világ első karanténjában, a velencei Santa Maria di Nazareth szigetén talált maradványokon végzik majd el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap