Megfejtették a fekete halál hatásmechanizmusát
2008. január 31. 10:00
A középkori Európa legnagyobb gyilkosa, a pestis talán mégsem osztotta olyan vakon és "demokratikusan" a halált, mint azt korábban gondoltuk - állítja egy amerikai kutatópáros.
Korábban
"Mivel a fekete halál olyan sok embert ölt meg, ezért élt az a hagyomány, hogy azért is különleges, mert válogatás nélkül pusztít el mindenkit. Akit egyszer megfertőzött, az 3-5 nap múlva már a temetőbe került" - mondja Sharon DeWitte, az Albanyi Egyetem antropológusa.
A DeWitte és társa, James Wood, a Pennsylvaniai Állami Egyetem professzora által megvizsgált emberi maradványokat még a nyolcvanas években tárták fel a pestis vizsgálatának céljából. A tudósduó most aprólékos vizsgálatnak vetette alá őket, amelynek végén megállapították, hogy a közel ötszáz áldozat közül kisebbségben vannak azok, akik haláluk előtt kicsattanóan egészségesek voltak. A többség fogain és csontjain az alultápláltságból, vashiányból, korábbi fertőzésekből származó rendellenességek figyelhetők meg.
"A korábbi kutatások szerint a pestis rendkívül virulens kórokozója immunológiai szempontból olyan készületlenül érte Európa lakosságát, hogy válogatás nélkül minden útjába kerülő életet kioltott. A tény azonban az, hogy az eleve rossz egészségi állapotban lévők könnyebben haltak bele a betegségbe" - írják az antropológusok az amerikai tudományos akadémia (NAS) közlönyében.
A Yersinia pestis baktérium által okozott bubópestist fertőzött rágcsálókon élő bolhák terjesztik, míg másik válfaja, a tüdőpestis emberről emberre cseppfertőzéssel terjed. A fekete halál (nevét a beteg testén kialakuló feketés színű nedvedző daganatokról kapta) magas lázzal és súlyos hányással jár. A tüdőpestis esetében a tünetek hasonlók, de daganatok nem alakulnak ki.
Járványossá először Ázsiában vált, majd a Közel-Keleten át érkezett Európába. Az első nagy járvány idején, 1347-1351 között az érintett populációk 30-50 százalékát megölte, de ismeretes, hogy voltak települések - főként szegényebb falvak -, ahol mindenki meghalt. Napjainkban antibiotikumokkal gyógyítható, ezért az évente regisztrált 1000-3000 megbetegedésből csupán 100-300 halálos áldozata van, elsősorban a kezeletlenség miatt.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap