Hiányzik a genderkutatás a köztudatból
2008. október 9. 11:46
Hiába könyvtárnyi immár a társadalmi nemek kutatásának irodalma, a gender fogalma nem képes áthatni a közgondolkodást, de maradéktalanul a társadalomtudományokat sem - derül ki a Sic Itur ad Astra folyóirat legújabb számából, amely küllemében is megújulva próbálja körüljárni a kérdés történetét.
"Hiába könyvtárnyi immár a társadalmi nemek kutatásának irodalma, a gender fogalma nem képes áthatni a közgondolkodást, de maradéktalanul a társadalomtudományokat sem. A bulvársajtó, az igényes ismeretterjesztés, de még a szakszövegek is rendre úgy beszélnek nőkről, férfiakról, nem(iség)ről, hogy nem reflektálnak ezeknek társadalmi és/vagy történeti teremtettségére, ehelyett biológiailag adottnak tételezik a nemeket és a köztük lévő különbségeket. Ha mégis problematizálják a nemiség kérdéskörét, akkor azt a nemi egyenlőtlenségek megszüntetésének (eredendően politikai) vágyával teszik" - olvashatjuk a szám szerkesztőségi előszavában.
A Sic Itur ad Astra, Fiatal Történészek Folyóirata legújabb, most megjelent száma (58. [2008.] XIX. évfolyam) azt kívánja az olvasóközönség elé tárni, hogy - a fentebbi felfogással rokon nőtörténeti nézőpont markáns jelenléte ellenére - a történettudomány kiváló eszköz a nemiség köré szerveződő jelenségek és fogalomrendszerek idő- és térbeli változékonyságának tanulmányozására. A lap a Sic Itur ad Astra Egyesület 2005-ben megrendezett Nemek a társadalomban - a nemi szerepek változásai című konferenciáján elhangzott előadások legjavát is bemutatja.
A válogatással egyfelől szeretnék érzékeltetni azt a tendenciát, hogy a tudományos érdeklődés a társadalmi identitás klasszikus nagy történeteiről (nemzet, nemzetiség, osztály) a személyes identitás nemiséggel és testtel kapcsolatos jelenségei felé fordult. Másfelől a gender-kutatások, a szorosan vett nemiségen túlmutatva, a hatalom működésére is fényt derítenek. "Ha ugyanis a társadalmi nemek konstruálását a hatalomért folytatott diszkurzív küzdelem terepeként közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a játszma tétje nem kevesebb mint magának a társadalmi rendnek, ezzel együtt pedig a társadalom észlelési kereteinek a meghatározása".
A vaskos gender-számban olvashatunk interjút Hadas Miklóssal („Óriási szükség volna arra, hogy a nemek közötti viszonylatok és a férfibeállítódások tudatos dekonstrukcióját megpróbálja elvégezni a magyar történettudomány”, majd különböző tanulmányok következnek. Londa Schiebinger a női csontváz első ábrázolásai nyomába ered a 18. századi anatómiában (Csontvázak a szekrényben), Esztári Réka a nadītum-papnők szerepét mutatja be az óbabilóni társadalomban („Ímé Sippar emberei kolostorba küldik leányaikat”), Szabó Mária pedig az ókori Római nők helyzetével foglalkozik (Tutela mulierum. A nők feletti gyámság a köztársaság utolsó és a principátus első két századában Gaius Institutióinak tükrében).
V. László Zsófia egy 18. századi nemesasszony életét és példáját elemzi a halotti beszédek tükrében (Daniel Polixéna, a „Magyar Minerva”), Mihalik Béla Vilmos egy 19. század eleji erdélyi nemesi perpatvarból idéz (A meddő anya, a boszorkányos bába és a pénzen vett gyermek), Priszlinger Zoltán pedig ifjabb Wesselényi Miklós naplójának pikáns részleteit tárja fel (Strigulákban mért férfiasság).
Heltai Gyöngyi a két világháború közti szerepmodelleket eleveníti fel (Bulvárszereposztás. Női szerep- és identitásmodellek a két világháború közötti operettben és színházi sajtóban, 1920–1938), Tóth Eszter Zsófia a „férfias” és a „nőies” munka világát mutatja be a szocialista időszakban (Nők férfias terepeken és férfi foglalkozásokban), míg végül a Szemle-rovatban recenziókat olvashatunk a lap által értékelni kívánt munkákról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap