Film a tengerhajózás legszörnyűbb katasztrófájáról

2008. március 5. 13:00

A tengerhajózás legszörnyűbb, több mint 9000 halálos áldozatot követelő katasztrófájáról mutatott be megrázó dokumentumfilmet a ZDF német közszolgálati televízió.

A kétrészes film a Wilhelm Gustloff nevű személyszállító hajó utolsó, 1945. január 30-i útját mutatta be, egy szinte hihetetlen történetet, amelyet Günter Grass Nobel-díjas német író Ráklépésben című könyvében dolgozott fel.

A hajót, amely a náci flotta egyik büszkesége, s korábban a Kraft durch Freude elnevezésű nemzetiszocialista szabadidő-mozgalom `zászlóshajója` volt, utolsó útján süllyesztette el egy szovjet tengerelattjáró a Balti-tengeri Pomerániai-öbölben. Az egykori Vörös Hadsereg üldöző hajója három torpedóval telibe találta a Wilhelm Gustloffot, amelynek fedélzetén több mint 10500 személy, többnyire nők és gyermekek tartózkodtak, túlnyomó többségükben a keleti területek német menekültjei, akik az előrenyomuló szovjet hadsereg elől kerestek menedéket.



A náci zászlóshajó alig hetven perccel a szovjet támadás után elsüllyedt a -19 fokos vízben, s 9300 személy vesztette életét. Ehhez hasonló méretű katasztrófa eddig még nem volt a tengeri hajózás történetében, csak épp mindeddig felettébb kevés szó esett róla. Pedig a Hitler egyik - később meggyilkolt - kedvenc tábornokának nevét viselő Wilhelm Gustloff tragédiája része volt a történelemnek, különös tekintettel a nemzetiszocialista rezsim bukására.

A hajó pusztulása egybeesett a Harmadik Birodalom haláltusájával, s a sors szörnyű, egyben keserű iróniája, hogy a katasztrófára Hitler hatalomra jutása 12. évfordulójának napján került sor. S miközben a Gustloff percről-percre mélyebbre süllyedt a tenger vizében, a hajórádió még Hitler utolsó, kitartásra felszólító beszédét közvetítette. Az életben maradt egyik utas szerint ez a hang azonban minden korábbinál távolibbnak és érthetetlenebbnek tűnt, miközben emberek ezrei saját és hozzátartozóik életét igyekeztek menekíteni.

A ZDF dokumentumfilmje tartalmazott ugyan fiktív elemeket, de messzemenően a történelmileg bizonyított tényeken alapult. Hitelességét megerősítette az a néhány tanú is, akik a katasztrófát túlélő, mintegy 1200 személy között voltak, s készek arra, hogy a televízió kamerája előtt emlékezzenek életük legnagyobb drámájára, amelynek nyomasztó terhétől soha nem tudnak szabadulni. Szinte kivétel nélkül tizenéves fiatalok vagy gyermekek voltak akkor, s egy sem akadt közülük olyan, aki a katasztrófa során ne veszítette volna el egy vagy több hozzátartozóját.

A Wilhelm Gustloff tragédiájával kapcsolatban a mai napig sok a kérdőjel. A történészek máig is vitatkoznak arról, hogy a szovjet tengeralattjáró miként juthatott a nyomába. Tartja magát például az a feltételezés, hogy a fedélzeten olyan "áruló" volt, aki rádiójelzéssel nyomra vezette a szovjeteket. Vitatkoznak azzal kapcsolatban is, hogy kit terhel a felelősség a történtekért.

Egyes vélemények szerint a Vörös Hadsereg búvárhajója nem tehette volna meg azt, amit tett, más történészek viszont "felmentik", utalva arra: a Wilhelm Gustloffon semmilyen nemzetközileg ismert és elfogadott jelzés nem volt arra vonatkozóan, hogy a fedélzeten meggyötört és kétségbeesett menekültek ezrei tartózkodnak. Így fogalmazódott meg az a következtetés, amely szerint a fő bűnös Hitler volt.

A Nobel-díjas Günter Grass azért választotta témájául a II. világháborús történetet, hogy felhívja a figyelmet egy évtizedekig agyonhallgatott eseményre. A 2002-ben megjelent könyvet maga az író novellának minősítette, s az hetek alatt bestseller lett. Grass akkor azt hangoztatta: azért állított irodalmi emléket a tengerbe veszett ezrek tragédiájának, mert nem hagyta nyugodni, hogy évtizedeken át senki nem akart hallani a Kelet-Poroszországból hajón, lovasszekéren vagy gyalogszerrel menekülő németek kálváriájáról.

Az író óvatos, tapogatózó lépésekkel - "mint a rák" - közelített meg egy második világháborús tabutémát. S most a maga eszközeivel, s még megdöbbentőbb drámaisággal a ZDF is Grass nyomába lépett.

(Múlt-kor/MTI)
Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma