Világkiállítások és neonfények
2008. február 8. 15:00
Másfél évvel az 1848/49-es szabadságharc leverése után Magyarország - a Habsburg Birodalom keretein belül - szerepelt az első világkiállításon - láthatják az érdeklődők a Múlt-kor második évfolyamának 19. adásában.
1851-ben Londonban a legnagyobb sikert Fischer Mór Herendije érte el. A századforduló tárlatára komolyan készült Magyarország, amely Párizsban szerepelt először önállóan, független államként. A hatalmas összegekkel támogatott magyar pavilon a harmadik legnépesebb volt, a több mint 3000 kiállítóval megelőztük például Angliát, Németországot és a vetélytárs Ausztriát is.
Az állami támogatás Trianon után még jobban felerősödött. A világkiállítás, a két világháború között, a megcsonkított Magyarországnak nemzetközi színtéren adott lehetőséget a történelmi igazságtalanság hangsúlyozására. A múlt, a történelem mellett a jelen és a hétköznapi élet is megjelent a kiállításokon. 1935-ben, Brüsszelben például a Kandó László rendezte Magyar Falu című kultúrfilmet nagydíjjal jutalmazta a zsűri, növelve így a kulturális-történelmi témájú alkotások elismerését.
Jóllehet az expók alapvetően politikasemleges terepnek számítottak, ettől függetlenül néha rezgett a léc. 1958-ban Brüsszel rendezett világkiállítást - éppen akkor, amikor kivégezték Nagy Imrét. Mégsem lett semmi következménye, sőt: a magyar pavilon nagydíjat kapott.
"Neonfényes Budapest, oly csodás, ha jön az est..." - énekelte Németh Lehel valamikor a hatvanas években. Bizony, akkor még teljes pompájában ragyogtak a fővárosi Nagykörút és Rákóczi út fényreklámjai, a lehető legváltozatosabb hirdetésekkel. Nos, mára alig akad belőlük hírmondóban néhány. Pedig a neonreklámok a közelmúlt kulturális örökségéhez tartoznak. Szerencsére egyre többen gondolják így, és összefogtak a régi neonreklámok megmentéséért.
A neonreklámok megmentésének a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál is akadt elkötelezett híve. 4 évvel ezelőtt a Neonon Csoport Egyesülettel létrehoztak egy adatbázist, benne a még létező fényreklámok pontos helyével, méretével, típusával, korával. Győr Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakértője elmondása szerint "több, mint 200, kb. 300 neont sikerült akkor még feltérképezni, sajnos bizonyos részük már nincsen meg. Próbáltunk továbblépni... A legjobb pedig az, ha műtárgyvédelem alá helyezzük, azonban ez új irány a műtárgyvédelemben, ahol eddig jobbára híres festők képeivel és szobrokkal foglalkoztak, úgyhogy ez nekik is nagy kihívás volt. Ezen kívül még még van bizonyos szakmai értetlenség is a neonok védett műtárggyá nyilvánításában."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap