Sérti az inuitokat a kanadai felfedező emlékműve
2007. december 13. 12:00
A Quebeci Történelmi Társaság szerint megérett az idő arra, hogy emlékművet állítsanak annak a felfedezőnek, akinek Kanada az északi területek megszerzését köszönheti.
Korábban
Bernier expedíciói végül hozzájárultak ahhoz, hogy Kanada több mint 750 ezer négyzetkilométernyi terület ura lett az Északi-sarkvidéken. És éppen ez az, amiért Jeanne Coude, a levisi történeti társaság munkatársa emlékművet szeretne állíttatni "a legnagyobb kanadai hajósnak". A bronzból és kőből tervezett, 300 ezer dollár költségű emlékmű a tervek szerint Levis kikötőjében kapna helyet, a Szent Lőrinc-folyó partján.
Bernier nem csupán teljes hatalmat követelt az északi területek fölött, de újra és újra felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a benne rejlő hatalmas lehetőségek miatt támogatni és óvni kell az Északi-sarkvidéket. "Bernier már akkor látta, milyen értékessé fog válni ez a terület. Ha angol lett volna, már rég emlékművet kapott volna" - mondja Coude. "Mindent megteszek, hogy méltó emlékművet állíthassunk neki. Ő volt az utolsó - utána már nem volt olyan föld, amit meg lehetett volna szerezni". A 20. század fordulóján végül Berniernek sikerült meggyőznie a kanadai kormányt a Baffin és Ellesmere szigetek megszerzésének fontosságáról, annál is inkább, mivel az Egyesült Államok és európai felfedezők is be akarták jelenteni igényüket ezekre a területekre.
Napjainkban Kanada állandó vitában áll Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Dániával és Norvégiával az Északi-sarkvidék néhány területe miatt, ugyanis sok ország nem ismeri el Kanada fennhatóságát az Északnyugati átjáró fölött. Az északi-sarki tengerek fenekén több milliárd dollárnyi olaj- és gázréteg fekszik. Az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint minden ország a partjától számított 200 tengeri mérföld távolságig formálhat jogot a tengerfenékre. Ha azonban bizonyítani tudja, hogy a tengerfenék az ország szárazföldi lábazatának geológiai nyúlványa, akkor ez a távolság bővíthető.
Bernier 12 expedíciót szervezett az Északi-sarkra, ahol 1906 és 1925 között nyolc telet töltött. Egyik szigetről a másikra hajózott, néhányszor megtalálta elődei nyomait, és topográfiai megfigyeléseket végzett, hogy ezzel is alátámaszthassa Kanada igényét a területre. Meghonosította a kanadai igazságszolgáltatást, engedélyeket adott bálnavadászoknak, vadászoknak és halászoknak, valamint segített megszervezni a kanadai lovasrendőrséget (RCMP - Royal Canadian Mounted Police). Utazásai során kapcsolatba került a bennszülött inuitokkal, akiknek élelmiszert és különböző eszközöket szállított. Északon a mai napig nagy tiszteletnek örvend. "Mindig barátságosan bánt az emberekkel és támogatta a közösségeket. Mindenki tisztelte" - mondta Philippa Ootoowak, a nunavuti Pond Inlet Levéltár munkatársa.
"Az inuitok a mai napig nem felejtették el Kapitaikallakot. Még mindig emlékeznek rá" -mondta Nutaraq Cornelius, az inuitok vezetője Bernier inuit nevét használva. "Az emlékmű jó ötletnek tűnik, mert felhívná az emberek figyelmét a történelmükre. De egy déli ember emlékműve sértheti azoknak az embereknek az érzéseit, akik mindig is itt éltek. Csak mert valaki jött egy hajón... Az senkit sem érdekel, hogy mi sok-sok év óta itt élünk" - véli Ootoowak. Ootoowak szerint a kormány hozzáállása, hogy "meg kell mutatnunk, hogy itt élünk" azt mutatja, az inuitok egyáltalán nem fontosak a nagy játszmában.
Coude ellenben azt reméli, hogy az emlékmű, amelyet jövőre Quebec 400. éves évfordulójára avatnának fel, segíthet megőrizni Bernier emlékét. "Ha nem tesszük meg, ki fog rá emlékezni 100 év múlva?"
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap