Hitler-ellenességet szimbolizál a bocskai

Mint a múzeum munkatársa rámutatott, a díszruha így az ellenállás eszközeként fejlődött és gazdagodott, és ez már Mária Terézia korában is megmutatkozott: a díszmagyar azt volt hivatott jelképezni a "bidres-bodros rokokóban feszengők" felé, hogy azt a népet, amely ilyen ruhát tud alkotni, nem lehet csak úgy leigázni.

Katkóné Bagi Éva utalt arra, hogy az ellenállás "letörésére" később még az uralkodók, köztük Ferenc József is készíttetett magának díszmagyart. Az 1848-as forradalom és szabadságharc után a korábbi piros huszáruniformist felváltotta a fekete "attila". Ennek rövid változata volt az "árpádka", melyet a dupla ujjú "kazinczi", a magas állógalléros "zrínyi", a prémszegélyű rövid mente, a "csokonai", a téli hosszú mente, a "buda", végül a bő köpeny, a "deák" követett.

A politikai események mindig befolyásolták a divatot, de a trianoni békeszerződés után a középpontba a kényelem és az olcsóság került - mutatott rá a történész. Felidézte, hogy az 1930-as években a magyar divat élére ketten kerültek: míg Tüdős Klára a hölgyeknek adott tanácsot az öltözködés terén, addig Ferenczy Ferenc a magyaros férfiruha megteremtését tűzte ki célul.

Ekkor alkották meg a díszmagyar szabásmódját utánzó, zsinórozott, fekete polgári öltönyt, a bocskait, mely a hagyományt ötvözte a könnyedséggel, és amelyet reggeltől estig bármilyen eseményen hordhattak a középosztály férfitagjai.

A szakember szerint a magyar ruha "sorstragédiája", hogy bár Ferenczy Ferenc Hitler-ellenes érzését akarta kifejezni a bocskaival és a németellenes ruhamozgalom elindításával, később pont ellenkező jelzők ragadtak hozzá. A magyaros szabásvonalat ugyanis egyenruháknál is szívesen alkalmazták, így a nyilas mozgalmakban is megjelentek a hasonló formaruhák, és ezzel soviniszta, nacionalista jelzőket kapott a bocskai. Ezt az ellenérzést a mai napig nem tudta leküzdeni - tette hozzá Katkóné Bagi Éva.

(Múlt-kor/MTI)