A legendától a valóságig: a Csörsz-árok története
2007. szeptember 20. 15:00 Bernát Péter
Az Alföldet nyugat-keleti, illetve észak-déli irányban átszelő kettős vonalvezetésű Csörsz-árokrendszer építését a néphagyomány a mesebeli Csörsz király nevéhez kötötte.
Korábban
Forrásoktól a stratégiai célokig
Egyes kutatások a nyugati forrásokban emlegetett óriási avar védművet a `hringet` vélték benne felfedezni, míg mások a 11. századi lengyel-magyar határt látták benne. A legtöbb bizonyíték azonban a késő római eredet felé mutat.
Már a Csörsz-árokrendszer szerkezete is arra utal, hogy a tervezésben és kivetelezésben római hadmérnökök működtek közre. Ezen felül a sáncárkok vonalvezetése is megfelel a 4. századi római stratégiai érdekeknek, hiszen azok az akkor a birodalommal szövetségben álló alföldi szarmaták szállásterületeit vették körbe. A közvetett írásos források is 5. század előttí építésre utalnak. A Csörsz-árok név először a Krakkói Krónikában szerepel, amely a késő római korszakba helyezi a sáncok építését, még pontosabban a hun időszak elé: `Azért hittanak Czersz árkainak, ...hogy az árkot az országnak oltalmára legelőször az csináltatta volna meg Attilának előtte, mikor itt külön- különb nemzetek lakoztak.`
Marsigli térképén |
A Kárpát-medencében élő szarmaták Dacia provincia 271-es feladása után a gótok, vandálok és egyébb más germán népek halálos ölelésébe kerültek és egyre közelebb szorultak a Dunához, vagyis a korabeli római határhoz. Ezért a 280-as és 290-es években állandósultak a római-szarmata összecsapások. A helyzet megoldására először Diocletianus tett kísérletet, mikor 294-ben két erődöt építtetett szarmata földön. Ezzel a lépéssel azonban csak időlegesen lehetett kezelni a problémát. 322-ben Nagy Constantinusnak ismét meggyűlt a baja a szarmatákkal, és arra kényszerült, hogy a Licinius elleni hadműveleteit egy hónapra megszakítva hadjáratot vezessen az Alföldre.
A 322-es győzelem után Constantinus új alapokra helyezte a római-szarmata viszonyt. Egy szerződés keretében a császár kötelezettséget vállalt a szarmata szállásterületek határainak garantálására a germánokkal szemben, ha a szarmaták nem támadnak többet a birodalomra. Korábban a kutatás azt feltételezte, hogy ekkor került sor a Csörsz-árokrendszer kiépítésére a garantált határ kijelölése céljából. Mára viszont valószínűbbnek látszik, hogy a védővonal kiépítésére 334 után, vagyis a 332-334-es szarmata polgárháborút követően került sor. A véres harcok és az azok elől elmenekült tömegek miatt ugyanis olyan mértékben lecsökkent az Alföldön élő szarmaták létszáma és katonai ereje, hogy jelentősebb római segítség nélkül nem lettek volna képesek tovább ellenállni a germán nyomásnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap