Kalandozások Pannóniában: telepesek az ókori Duna-parton
2007. május 22. 13:00
Altinum erődjétől észak felé haladva 12 római mérföldre, a mai Dunaszekcső területén állt Lugio castelluma.
Korábban
Erőd védte a dunai átkelőt
A Duna Bajától Mohács felé régebben két ágon folyt, és a jelenlegi medrében a mostaninál jóval kevesebb víz volt. Gosztonyi Jenő, a település egyik történetírója szerint volt olyan időszak, amikor majdnem száraz lábbal lehetett átkelni a túlsó partra. Ez a helyet folyami átkelésre is alkalmassá tette, ami a stratégiailag fontos települések közé emelte Lugiót. Jelentősége a mai Erdély (Dacia) meghódításakor nőtt meg igazán, mert az egyik fontos kereskedelmi és hadiút Lugiótól indult a keleti tartomány felé a mai Szegeden keresztül.
A korai katonai palánktábor feltehetően a Várhegytől északnyugatra, a mai szerb temető környékén volt. Az ókori település valódi jelentősége azonban a Várhegyen emelt erődítménnyel hozható kapcsolatba. A Pannónia római megszállását követően épített palánktáborok a határvédelmi feladatokat nem tudták megfelelően ellátni, ezért a folyamatos betörések miatt Domitianus császár uralkodása alatt (i. sz. 81-től) fogtak hozzá a limes komolyabb kiépítéséhez.
A Duna mentén 10-15 római mérföldenként kőerődöket építettek, az erődök között pedig őr és jelzőtornyokat emeltek. Feltehetőleg ekkor alapíthatták a Várhegyen lévő kőerődöt is. Lugio erődjének építési idejét a felszíni leletek széthordása és az átfogó feltárások hiánya miatt azonban nem lehet pontosan megállapítani. Az időpontra vonatkozó feltevéseket azonban az itt talált cserépdarabok, elsősorban itáliai gyártmányú terra sigillaták igazolhatják.
A Lugio nevet elnyert, elsősorban katonai céllal létrehozott település életében a romanizálódott őslakók is részt vettek. Erre utal a település neve is, amely egy kelta eredetű szóból származik (lugdunum - világosság). A római birodalom belső problémái gyakran jelentkeztek Pannonia provinciában is. Gordianus császár (238-244) új csapatokat rendelt Lugióba, majd amikor Aurelianus császár 271-ben feladta Daciát, a pannoniai limesre gyakorolt barbár támadások is gyakoribbá váltak. Az anarchikus állapotok megszüntetése Diocletianus császár (284-305) nevéhez fűződik, aki személyesen is ellenőrizte a limes megerősítését, és rendeletei alapján tudjuk, hogy 293-ban személyesen is járt Lugióban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.