Részecskegyorsítóba teszik a Holt-tengeri tekercseket
2007. szeptember 17. 12:00
Brit kutatók egy speciális részecskegyorsítóban az univerzum egyik legerősebb fényforrásával világítják át a Holt-tengeri tekercsekhez hasonló törékeny dokumentumokat.
Korábban
A brit szakértők egy korábban épített eszközzel vizsgálják meg azokat a régi dokumentumokat, amelyek túl törékenyek és sérülékenyek ahhoz, hogy kicsavarják vagy felnyissák azokat. A gyémánt szinkrotronnak nevezett készülék a napnál 10 milliószor nagyobb intenzitású röntgensugarakat állít elő, és ez lehetővé teszi a kutatóknak, hogy a korábbi teszteknél sokal alaposabb fizikai és kémiai vizsgálatot végezzenek a mintákon. A készülék az Oxfordshire-i Didcot egyik futurisztikus épületében található, amelyet február óta használnak a kutatók.
Elmondása szerint elsőként a Holt-tengeri tekercseket szeretnék átvilágítani, amelyeket 1947 és 1956 között találtak meg, és jelenleg közel 850 darab áll a kutatók rendelkezésére. Wess szerint a tekercsek egy részét a mai napig nem tudták megvizsgálni, mert a kutatók attól tartottak, hogy azoknak komoly baja eshet. A szinkrotronban azonban végre olvashatóvá válnak majd az ismeretlen szövegrészletek is. A kutatók ezután a Utolsó Ítélet könyvét, és az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot is szeretnék hasonló teszteknek alávetni.
A professzor elmondása szerint a géppel azt is megvizsgálhatják majd, hogy az állati bőrben található kollagén az idő elteltével miként alakult át zselatinná, és hogy ez milyen változásokat illetve károsodásokat okoz az oklevelekben. A kutatók reményei szerint a technológia pár év alatt annyira fejletté válhat, hogy akár röplapokat és vékony könyveket is könnyen átvilágíthatnak majd. Ez pedig akár azt is lehetővé teszi majd, hogy végre Beethoven és Mozart jelenleg rossz állapotban lévő és felnyithatatlan kottáit is elolvassák.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.