Wallenberg haláláról vitáztak Moszkvában
2007. szeptember 11. 17:00
Raoul Wallenbergre emlékeztek Moszkvában egy múlt heti konferencián, amelyre a Raoul Wallenberg, magányos harcos című kiállítás kapcsán került sor.
Korábban
A tanácskozáson orosz, svéd és magyar történészek, diplomaták és levéltárosok, valamint a Wallenberg család egyes tagjai vettek részt, s az első napon a történelem sötét oldalainak tanításával kapcsolatos pedagógiai kérdéseket vitatták meg a tudósok, illetve tanárok.
A kétnapos rendezvény végén tudományos szemináriumot tartottak. Ezen az orosz titkosszolgálat, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megjelent szakértői a hivatalos orosz állásfoglalást hangoztatták, amely szerint a Magyarországon letartóztatott Wallenberg 1947-ben szívroham következtében vesztette életét a moszkvai Lubjanka börtönben, bár nem ismeretes, hogy a szívrohamot mi váltotta ki. A tanácskozásnak helyt adó Szaharov Múzeum igazgatója, Jurij Szamodurov azonban vitába szállt velük, és forrásokat idézve állította, hogy Wallenberget kivégezték.
Mint György Péter, a Budapesti Műszaki Egyetem szociológia és kommunikáció tanszékének docense az MTI-nek elmondta: úgy érzékelte, hogy a tanácskozáson megjelent svédek nem annyira a történelmi tényeket kutató vitára, mint inkább jelképes emberi gesztusra tartottak igényt. A megható gesztusra a szeminárium végén került sor, amikor a résztvevők virágokat helyeztek el a központ belső kertjében álló Wallenberg-szobornál.
Székely Árpád magyar nagykövet az ez alkalomból mondott rövid beszédében hangsúlyozta: Raoul Wallenberg életének tanulsága, hogy az ember minden körülmények között megőrizheti emberségét. "Magyarországon sok ezer ember életét mentette meg, s ezért örök hálával tartozunk neki" - mondta.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- 17:45
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka 17:05
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát 14:20
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben 13:20
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok 11:20
- Amennyire a közönsége szerette, Doyle annyira gyűlölte detektívregényeit 09:50
- Az angol nemesi családok egyharmada halt ki a rózsák háborúja során 09:05
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH tegnap