Kiásták a fáraók legnagyobb erődjét
2007. augusztus 3. 10:00
A Szuezi-csatornához közel feltárták a fáraók korának legnagyobb erődítményének maradványait - jelentették be az egyiptomi régészek, akik ezzel egyben a karnaki templom rajzainak hitelességét is igazolták.
Korábban
A sártéglákból készített falak 13 méter vastagok voltak és egy 500X200 méteres területet határoltak, illetve azokon 24 őrtorony vigyázta a környéket. Mindezt egy mély sáncárok vette körül, ahol az erőd egykori katonáinak és lovainak maradványait is megtalálták. A kutatók szerint ez volt a legnagyobb erősség abban az erődláncban, amely Szueztől a mai Rafahig terjedt.
A felfedezés arra a kora datálható, amikor Egyiptom megpróbálta újra elfoglalni a Sinai-félsziget északi részét a hükszószoktól. A küzdelmet a karnaki templom falain is megörökítették, és a régészek szerint a most talált leletek az ott ábrázolt történetek pontosságát igazolják. Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője szerint "a területen talált emberi és állati maradványok alátámasztják az ott bemutatott hatalmas csaták leírásait. A terület történetét eddig csak a templomi ábrázolásokról ismertük, és ez az elsőkézzel fogható bizonyíték arra, hogy mi történt ott a fáraók korában".
A védelmet keserű tapasztalatok miatt kellett megépíteni. Az i.e. 17. században ugyanis a hükszószok elárasztották a Sinai-félszigetet és a Nílus deltáját. Uralmunk azonban alig száz évig tartott, így az ezután trónra ülő uralkodók komoly figyelmet szenteltek a keleti határok fokozott védelmének. Az i.e. 1279 és 1213 között uralkodó II. Ramszesz idején a rendszer a hettiták ellen védett, akik a mai Törökország területéről terjeszkedtek, és csaptak össze többször az egyiptomiakkal.
Nem ez első hasonló erődítmény a térségben, amin jelenleg is dolgoznak: nemrég arról számoltunk be, hogy egy másik építmény a szantorini vulkánkitörésre szolgálhat bizonyítékkal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.