Vitatott kijelentés az atombomba ledobásáról

Korábban

Hirosimára a szovjet expanzió miatt dobtak atombombát

Szovjet atomtitkok Magyarországon

Hordó emlékeztet a náci nukleáris kísérletekre

Nagy-Britannia segédkezett az izraeli atombomba megépítésében

Kjuma Fumio a fővárostól keletre fekvő Csiba prefektúrában lévő Kasiva Egyetemen elmondott beszédében hangoztatta, nem akar Amerika-ellenes hangulatot szítani az atomtámadások miatt, amelyek szavai szerint segítettek véget vetni a háborúnak. "Az Egyesült Államok tudta, hogy Japán elveszti a háborút, s eközben atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira, hogy véget vessen a világháborúnak. Úgy vélem, ez elkerülhetetlen volt" - mondta, hozzátéve: ezzel megakadályozták, hogy a Szovjetunió lerohanja Japánt.



A miniszter kifejtette: sokat gondolkodott azon, hogy szükséges volt-e az Egyesült Államok részéről akkor bevetni az atombombát, amikor világos volt, hogy megnyerik a háborút. "Ha az akkori nemzetközi helyzetre, a háborút követő megszállásra, és más körülményekre gondolunk, akkor egy ilyen megoldás (a bombázás) is lehetséges" - mondta Kjuma Fumio.

A miniszter szombati kijelentése nagy felháborodást keltett a hirosimai és nagaszaki atomtámadás túlélői körében, egyes ellenzéki parlamenti képviselők pedig egyenesen a miniszter lemondását követelték, mert szavait úgy értelmezték, hogy a politikus igazolni kívánta a tömegpusztító fegyverek bevetését hazája ellen.

Kjuma Fumio ezért vasárnapi nagaszaki sajtóértekezletén elnézést kért amiatt, ha kijelentése esetleg az atomtámadás áldozataival szembeni tiszteletlenségnek tűnt volna és ígéretet tett arra, hogy a jövőben tartózkodik a hasonló megnyilvánulásoktól. Mindazonáltal elutasította, hogy a történtek miatt lemondjon tisztségéről. A védelmi miniszter kijelentése persze újabb problémát jelenthet az Abe Sindzo vezette kormánynak, amelynek népszerűségét amúgy is számos más botrány tépázta már az elmúlt időkben.

Hétfőn reggel Abe Sindzo japán kormányfő szigorúan megrótta védelmi miniszterét meggondolatlan, nagy felháborodást keltő hétvégi kijelentése miatt. Mint a japán miniszterelnöki hivatal szóvivője hétfőn közölte, Abe felszólította Kjumát: a jövőben tartózkodjon "félreértésre alkalmat adó megjegyzésektől". "Fontos, hogy a kormány tagjai állandóan figyeljenek arra, hogy mit mondanak" - hangsúlyozta a szóvivő, egyúttal közölte: a miniszter vállalja szavaiért a felelősséget.

Az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án dobott atombombát Hirosimára, aminek következtében legalább 140 ezer ember vesztette életét. A három nappal később Nagaszakira ledobott másik atombomba a helyi vezetők szerint 74 ezer ember életét ontotta ki. Japán augusztus 15-én feltételek nélkül megadta magát. A magas sugárterhelés miatt az atomtámadások túlélői közül sokan később súlyos betegségekben, köztük rákban szenvedtek.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült