Intézet vizsgálja a csehek nemzeti emlékezetét
2007. június 29. 09:00
Várhatóan még az idén létrehozzák Csehországban a Nemzeti Emlékezet Intézetét (NEI), amely a volt kommunista rendszer, illetve Csehszlovákia német megszállásának az időszakát fogja vizsgálni.
Korábban
Ezek jelenleg több intézményben vannak elhelyezve, így a kutatók hozzáférése az anyaghoz nem mindig könnyű. Az Állambiztonsági Levéltár különálló egység lesz ugyan, de a Nemzeti Emlékezet Intézetének a keretében fog működni, s tevékenységét szintén Pavel Zácek, az NEI igazgatója fogja irányítani. Hasonló intézetek több volt szocialista országban - például Szlovákiában és Lengyelországban - már működnek.
A feldolgozatlan múlttal küzdenek |
Az NEI igazgatójának a kinevezése, illetve visszahívása tisztségéből egy héttagú igazgatói tanács kezében lesz. A tanácsot a már hagyományosan jobboldali többségű parlamenti felsőház, a szenátus fogja választani, mégpedig a képviselőház, az államfő és az ellenállók, valamint a politikai foglyok szövetségének a javaslatára. Az igazgatói tanácsban, valamint a NEI különféle pozícióiban csak olyan személyek lehetnek majd, akik a szocialista érában sosem voltak a kommunista párt tagjai, vagy tagjelöltjei, nem voltak tagjai vagy együttműködői az Állambiztonsági Hivatalnak, illetve más állambiztonsági szerveknek.
Az intézményt a parlamenti határozat szerint még az év vége előtt létre kellene hozni. Székhelye valószínűleg Prága lesz, de a kérdés még nincs eldöntve. A jogszabály szerint az 1938 szeptembere és 1945 májusa, valamint 1948 februárja és 1989 novembere közti időszakot fogja vizsgálni.
Néhány történész és publicista súlyos hibának minősítette azt a tényt, hogy az intézet a II. világháború utáni közvetlen időszakot (1945-1948) nem fogja vizsgálni, holott szerintük teljesen egyértelmű, hogy a kommunista hatalomátvétel alapjait éppen akkor rakták le, s ehhez nagy segítséget nyújtott az akkori polgári oldal is. Olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a háború utáni zavaros időszak politikai okok miatt maradt ki. Akkor zajlott le ugyanis egyebek között a szudétanémetek kitelepítése, a szlovákiai magyarok üldözése, s ezek olyan kényes kérdések a mai napig is, hogy azokat megbolygatni a jelenlegi cseh politikai elit egyik oldala se nagyon kívánja.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap