Rekonstruálták az inka függőhidakat
2007. május 25. 10:00
A konkvisztádorok jöttek, láttak és megdöbbentek: Európában ugyanis soha nem találkoztak olyan hidakkal, mint Peruban.
Korábban
Szeles időben nem tanácsos átkelni rajtuk
A függőhidak megszokott és fontos szerepet játszottak a hatalmas inka birodalom életében a spanyol hódítás előtti hosszú évszázadokban. Az inkák nem ismerték a kőből készült boltíveket vagy a kereket, de kitűnően alkalmazták a természetes rostanyagokat textíliák, csónakok, parittyák készítésére, és az ún. csomóírás segítségével komoly nyilvántartásokat vezettek. Az áthatolhatatlan hegyek közötti közlekedésre a gyakran igen keskeny kötélhidak jelentették a technológiai megoldást: a becslések szerint a 16. században mintegy 200 hasonló híd ívelt át a folyók felett.
Az inka függőhidak többször elérhették a 45 méteres hosszúságot is, de valószínűleg voltak hosszabbak is. Az európai kőhidak akkoriban meg se közelítették ezt a méretet: a Spanyolországban található leghosszabb római híd a 30 métert sem érte el, és ezen felül egyetlen európai híd sem ívelt keresztül mély szakadékokon. A függőhidat a peruiak minden külső hatás nélkül találták fel, bár nem ők voltak az elsők, akik ilyesmit alkalmaztak. "Az ősi amerikai civilizációk közül egyedül az inkák alkalmazták a függőhidat. Hasonló építmények a világ más hegyvidékes tájain is készültek, nevezetesen a Himalájában és az ókori Kínában, ahol már az i.e. 3. században vasból készült függőhidakat építettek" - mondta el Ochsendorf a New York Times-ban.
Az utolsó, ma is létező, évente szertartásosan felújított inka kötélhíd Huinchiriben |
Három nagyobb kötél alkotta az 1-1,5 m széles folyosót, kettő pedig korlátként szolgált. A függőhídra fapallókat fektettek, amelyre viszont fadarabokat szórtak, hogy az állatok könnyebben átkelhessenek rajta. Ezek teljes hosszában felfűzött fából készítettek falat, amire nagy szükség volt, hiszen egy krónikás leírása szerint, "ha egy ló elesett, nem eshetett le a hídról." Mégis jó időbe telt, mire a spanyolok hozzászoktak, és lovaikat is át tudták csalogatni rajtuk. Az ingatag építmények ugyanis remegtek a lábuk alatt, és erős szélben veszélyesen himbálóztak.
Az első modern függőhíd Angliában épült a 18. század végén, az ipari forradalom hajnalán. A mai leghosszabb ilyen híd a Japánban található Akashi-Kaikyo, amelynek leghosszabb íve a két tartótorony között 1991 m. |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap