Kétségek nélkül ünnepelték Amerika betelepítését

Problémamentes demokrácia

Ritkán látott pompával, katonai tiszteletadással és 21 ágyúlövéssel fogadták a brit uralkodót az amerikai fővárosban. Bush elnök azzal lépett a Fehér Ház előtt felállított mikrofonhoz, hogy az emberi szabadság történetének sok nagyszerű fejezetét az Egyesült Királyság írta, a brit parlamentek az évszázadok során lefektették a modern demokrácia alapelveit. Az eseményre meghívott több ezer vendégnek és az egyenes közvetítésen keresztül valószínűleg több millió tv-nézőnek azt üzente az amerikai elnök: a legnevesebb brit gondolkodók megtanították a világot arra, hogy a szabadság minden ember, férfiak, nők és gyermekek természetes joga.

George Washington nem örülne: brit lobogók az amerikai kikötőben

II. Erzsébet - aki azért jött Virginiába, hogy megünnepelje Jamestown alapításának 400. évfordulóját - válaszában arról beszélt, hogy a tengerentúlra hajózó és partot érő brit állampolgárok kis csoportja hozzájárult Amerika fejlődéséhez. Lefektették az alapjait egy nagy nemzetnek, amely az egyenlőség, a demokrácia és a jogállamiság elveire épült. A királynőtől többen azt várták, hogy Virginiában bocsánatot kér a rabszolgatartó múlt miatt. A richmondi törvényhozásban, a legrégebbi amerikai választott testületben mondott beszédében II. Erzsébet ehelyett annyit állapított meg, hogy 1957-es látogatása óta az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is nagyot változott, "sokszínűbb" lett.

Ezt a tv-nézők is láthatták: amikor Virginiában hintóján kocsikázott, az őt kísérő kocsikban több afroamerikai tisztviselő is integetett, és a királynő az őslakos indiánok leszármazottai közül személyesen üdvözölt néhányat. Amikor a brit uralkodó 50 évvel ezelőtt a térségben járt, az akkor még fajilag megosztott Virginiában az ünnepség döntően fehér esemény volt; a feketéket nem vonták be az "ünneplésbe", az indiánok sorsáról pedig jóformán szó sem esett.


Ahogy a South Park látja: brit invázió Amerika ellen

A mostani hivatalos protokollnyilatkozatok alapján sem amerikai, sem brit oldalról nem volt látható-hallható jele annak, hogy bárki megbánást érezne a múlt sötét oldalai miatt. Neves amerikai fekete polgárjogi aktivisták nyilatkozataiból és több sajtóorgánum anyagából azonban kiviláglik, hogy felhőtlen ünneplésre nincs ok. Jesse Jackson és Al Sharpton híres fekete polgárjogi harcosok az évfordulós ünneplés kapcsán kemény hangnemben szóltak Jamestown múltjáról. Doug Phillips, a jamestowni "ünnepségeket" szervező egyik vallásos szervezet, a texasi Vision Forum vezetője szerint az amerikaiak szégyenkezhetnek ezen az évfordulón.

II. Erzsébet látogatása kapcsán az NPR közszolgálati rádió megjegyezte, hogy Jamestown nemcsak a világhatalommá vált Egyesült Államoknak, az amerikai demokráciának volt bölcsője, de a rabszolgatartó múlt is a James-folyó torkolatánál kezdődött. Bár a The Christian Science Monitor arról írt, hogy az Egyesült Államok önkritikusan, az indiánok leigázására és a négerek rabszolgaságára is emlékezve ünnepli Jamestown alapításának 400. évfordulóját, ennek nem igazán volt kézzelfogható jele az állami ceremóniákon.

A település ellentmondásos örökségére, a múlt feldolgozására irányuló törekvésre utal, hogy a virginiai törvényhozás idén hozott határozatot, amelyben sajnálkozását fejezte ki azért a szerepért, amelyet az állam a rabszolgaság elterjesztésében játszott. Az állásfoglalásban a bocsánatkérés kifejezés azonban nem szerepel.

1. Problémamentes demokrácia
2. Emészthető múlt