Új életrajz a szabadelvű generálisról
2007. április 24. 14:00
Kozári Monika történész a dualizmus korának meghatározó politikusa, Tisza Kálmán politikai biográfiájának megírására tett kísérletet.
Korábban
A szerző pontosan meghatározott céljához igazodva nyúl a forrásokhoz: a szükséges és a téma követelte szelekció elvégzése után is bőséges, a kitűzött feladathoz minden vonatkozó anyagot bevont a vizsgálódásainak körébe. Elsősorban a magyar és bécsi levéltárak, kézirattárak kiadatlan forrásait, valamint a nyomtatott forrásokat (különösen a korabeli sajtót) beszélteti és használja, elemzi, s ahol szükséges, ezek alapján próbálja meg korrigálni a történetírásban korábban kialakult Tisza-képet.
Kozári Monika számos korabeli forrást idéz egy az egyben, de ezek használatával mindvégig arányosan operál: többnyire a főszövegbe illesztett betoldásokról, forrásrészletekről van szó, amelyek esetenként megfoghatóbban, pontosabban fogalmaznak meg egy-egy problémát, részletet, s egyben segítenek a korszakba való jobb belehelyezkedésben is. Akadnak emellett ugyanakkor a főszövegből más szedéssel kiemelt, gyakorlatilag teljes forrásközlések is (levelek, naplórészletek stb.).
A könyv nyelvezete tiszta, gördülékeny, olvasmányos, ugyanakkor mindvégig megőrzi a szakmunka támasztotta követelményeket is. Az olvasót folyamatos jegyzetapparátus (magyarázó is) segíti, s egyben tájékoztatja, jelöli meg a felhasznált források pontos helyét, a történész számára visszakövethető módon. A munka így egyaránt érthető a laikus közönség számára, de komoly szakmunka is egyben, amely a további kutatások kikerülhetetlen alapirodalma lett.
A mű szerkezetét tekintve alapvetően a kronologikus elrendezést követi. Ez néhány helyen azonban a tematikus felépítéssel keveredik. Időbeli kiterjedését tekintve a kötet egészen a Tisza család őseitől a miniszterelnök haláláig ível, a munkát Lőw Immánuel, Gratz Gusztáv, Vécsey Tamás, Pethő Sándor és Tisza István nekrológjai zárják.
A kronologikus rendszert négy helyen töri meg nagyobb mértékben excursus, tematikus átrendezés, amelyek majdnem mind miniszterelnökségéhez és kormányzati rendszeréhez kötődnek, kevésbé a személyhez: részletesebb elemzést kap a közigazgatás korabeli helyzete és átszervezése (az 1876-os és 1885-ös reformok), a minisztertanács működése és szerepe, a gazdasági-szociális "modernizáció", majd a "bukás" leírása előtt a szerző külön fejezetet szentel Tisza Kálmán személyiségének is. Utóbbit nagyrészt Mikszáth Tisza-jellemzése alapján teszi, valamint a többek között Csengery Antallal, Falk Miksával, Grünwald Bélával, Szász Károllyal, Trefort Ágostonnal és Wekerle Sándorral folytatott "félhivatalos" levelezések felhasználásával.
A könyv középpontjában természetesen Tisza Kálmán aktív politikai évei állnak, és a szerző miniszterelnöki éveihez képest is tág teret szentel az 1867-1875 közötti évek eseményeinek: Tisza és a magyar belpolitika izgalmas útkeresésének, a Balközépben vitt ellenzéki politikusi tevékenységének, majd a Szabadelvű Párt megszületésének. A mű az ifjúkori Tisza pályájának megrajzolásával ellentétben a leköszönő miniszterelnök 1890 utáni, életének utolsó éveiről egy viszonylag rövid epilógusban szól. A kötetet bibliográfia és névmutató teszi teljessé.
Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere. Napvilág Kiadó, Bp., 2003. 572 o. 2500 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap