2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Japán ügynökök átverték az amerikai megszállókat

2007. március 2. 12:30

Az ügynökök sokszor saját politikai elképzeléseik vagy anyagi haszon reményében becsapták a megszállókat, sőt amerikai pénzből még egy államcsínyt is előkészítettek.

Titokban akarták felfegyverezni Japánt

A titkosítás alól 2005-2006-ban feloldott dokumentumokat az amerikai Állami Levéltár a japán háborús bűnök vizsgálatát szorgalmazó törvény hatálya alatt januárban tette nyilvánossá. A náci háborús bűncselekmények vizsgálatával párhuzamban átnézett akták a megszálló hatóságok mindennapi gyakorlatának eddig ismeretlen oldalát is bemutatják.

Charles Willoughby

Az iratok legfőképp arról tanúskodnak, hogy az amerikai hírszerzés különböző szervezetei, így a CIA és a légierő a legszívesebben egykori japán háborús bűnösökkel dolgozott a szigetországban. A CIA mindeközben végig figyelemmel követte a rivális amerikai kémszervezetek, így az akkor a megszállás hírszerzéseként működő G2 tevékenységét is. A jelentések azonban alapvetően negatív hangvételűek negatív színben tüntették fel mindezt, ami a történészek szerint annak is köszönhető, hogy a G2 ügynökei sokszor szembeszálltak a CIA-vel, és keresztezték annak akcióit.

A G2-t az amerikai megszállás második embere, Charles Willoughby vezérezredes vezette, aki elkötelezett antikommunita volt, és úgy gondolta, hogy az egykori japán hadsereg katonái kulcsszerepet játszhatnak az ország védelmében. Mindez nem meglepő, hiszen miközben a megszállók demokráciává varázsolták Japánt, a szemükben mindez csak másodlagos volt, hiszen legfőbb céljuk a szovjetek megállítása volt.

Willoughby vezetésével így a G2 elhatározta, hogy a japán birodalmi hírszerzés még élő tagjainak segítségével szép lassan elérik majd, hogy egy jobboldali kabinet kerüljön hatalomra, akik újra felfegyverezhetik az országot - ám ezúttal az Egyesült Államok szövetségeseként. A helyzet hasonló volt a háború utáni Németországban, ahol a CIA egykori nácikulcsfigurákkal szervezte újra a titkosszolgálatokat. A történészek szerint azonban a két ország között a hatékonyság terén nagyon éles különbség volt.

A leghíresebb beszervezett ügynökök
Az egyik leghíresebb japán ügynök Ariszue Szeizo volt, aki eredetileg az 1930-40-es években vezette a japán hírszerzést. Kulcsfigura volt a háború kirobbantásában, és a náci Németországgal illetve a fasiszta Olaszországgal kötött szerződések tető alá hozásában is. Az iratok szerint hamar beszervezték a G-2-be, ahol egykori kollégájával, Kavabe Jorasiróval dolgozott együtt, aki 1945 előtt a megszállt kínai területek hírszerzését vezette. A feladatuk az egykori veteránok összegyűjtése és kiképzése volt. Áldásos tevékenységüknek hála a G-2 hamar megtelt az egykori háborús bajtársakkal, akik amerikai felügyelettel, de a birodalmi Japán parancsnoki lánca szerint dolgoztak.

Egy másik híres háborús bűnös volt Cuji Maszanobu, aki korábban az 1942-es bataani halálmenetet szervezésével vált közismertté. Ez azonban nem számított az amerikai hírszerzésnek, és a légierő többször megpróbált dolgozni vele - ám akkor még sikertelenül. Amikor aztán felsőbb utasításra 1949-ben levették a háborús bűnösök listájáról és előjöhetett a bújkálásból, a G-2 szinte azonnal lecsapott rá. Pályája meredeken ívelt: az 1950-es években parlamenti képviselő lett, és végül 1961-ben tűnt el Laoszban. A hadsereg igen értékesnek tartotta őt forrásai miatt, ám hírszerzői képességeitől nem voltak túlzottan elragadtatva. Az iratok szerint ugyanis a munka helyett szívesebben támogatott szélsőjobbos ötleteket, és ellentmondásos politikai nyilatkozatokat. Egy 1954-es akta szerint pedig "ő az a fajta ember, aki minden kétely nélkül kirobbantaná a harmadik világháborút".

A harmadik legismertebb figura Kodama Josio, a háború alatti japán maffia egyik legtekintélyesebb vezetője volt, aki nagyon komoly hasznot húzott a hadsereggel való illegális kereskedelemből.
Az akták szerint a megszálló amerikaiak nem nagyon tudtak a japánok által elkövetett háborús bűnökről, és mivel azok a legtöbbször az ázsiai lakosság ellen folytak, nem is foglalkoztak vele. Éppen ezért a megszálló ítélkező hatóságok sokszor szemet hunytak a perek során, és ha egy egykori katonát vagy kémet hasznosnak és beszervezhetőnek ítéltek, akkor lehúzták őt a büntetendők listájáról. Linda Goetz Holmes, a háború utáni Japán újjáépítés visszásságaival foglalkozó történész szerint "Amerika hidegháborús félelmei és a háború utáni kompenzációs vágya miatt mindenbe beleegyezett, hogy Japánt saját szövetségeseként építse újjá".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár