Őrizetben az argentin halálosztagos
2007. január 10. 15:00
Őrizetbe vettek hétfőn Buenos Airesben egy nyugalmazott rendőrfőnököt azzal a gyanúval, hogy egy halálbrigád vezetője volt az 1970-es években.
Korábban
Emberjogi csoportok szerint a Három A 1973 és 1976 között legalább 1500-at meggyilkolt az akkori kormánnyal (Isabel Perón kormányával) szemben álló ellenzékiek közül. A spanyol rendőrség - az argentin vizsgálóbíró által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján - nemrégiben nyakon csípte Valencia környékén a halálosztag egy másik feltételezett vezetőjét, Rodolfo Almirónt is. Az argentin vizsgálóbíró szerint mind Morales, mind pedig Almirón emberiesség elleni bűntettekkel gyanúsítható. A halálosztag "eszmei irányítója" José López Rega, Isabel Perón kormányának népjóléti minisztere volt, ő azonban nem vett részt a "műveletek" irányításában. Az osztag kifejezetten azzal a céllal létesült, hogy likvidálja a baloldali szervezetek vezető személyiségeit.
1976 márciusában oszlatták fel a röviden csak Három A-ként (Alianza Anticomunista Argentina) emlegetett osztagot, de állományának nagy része beolvadt az 1976 márciusában hatalomra jutott katonai junta titkosszolgálatába. A vizsgálóbíró nem zárta ki annak lehetőségét, hogy beidézheti vallomástételre Isabel Perón (Isabel Martínez de Perón) exelnököt is, aki férjének Juan Perón elnöknek a halála (1974) után átvette az államfői címet. 1976 március 24-én a hadsereg vértelen puccsal megbuktatta Isabel Perónt, utána öt évig házi őrizetben tartotta, majd Spanyolországba száműzte. Azóta is Spanyolországban él.
Mintegy 13 ezer embert tartanak nyilván hivatalosan eltűntként vagy a hét évig tartó katonai diktatúra halálos áldozataként. Egyes emberi jogi csoportok szerint a diktatúra halálos áldozatainak tényleges száma közelebb áll a 30 ezerhez.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap