A művészi másolás mestere: kiállítás az első festménykatalógus készítőjéről
2006. december 5. 12:30
Három és fél évszázaddal ezelőtt jelent meg az első illusztrált festménykatalógus. Ennek alkalmából a londoni Courtauld Institute kiállítással emlékezett a könyv összeállítójára, David Teniers-re.
Korábban
A felvilágosodás korának előfutára
Velazquez képei egyedül is megállják a helyüket a IV. Fülöp számára vásárolt képek között, Teniers csupán másolóként és a katalógus kitalálójaként ismert. Miért is kéne emlékeznünk egy képeket ábrázoló képeket kedvelő németalföldi piktorra?
1660 táján a kéziratos leltár már megszokott volt, az illusztrált nyomtatott könyv is létezett már legalább 150 éve, de egyetlen gyűjtőnek, kurátornak, nyomdásznak vagy kiadónak sem jutott eszébe, hogy ezt a kettőt kombinálja, és így katalogizálja a reneszánsz és a reneszánsz utáni Európa nagy gyűjteményeit. Éppen ekkor fejezte be egy flamand festő, ifjabb David Tenier a Lipót Vilmos főherceg, III. Ferdinánd német-római császár testvére számára készült festménykatalógusát. Tenier munkájának a Theatrum Pictorum, vagyis a festészet színháza nevet adta, s benne a - nagyjából a főhercegi gyűjtemény felét kitevő - jelentősebb olasz festmények szerepeltek.
A főherceg és Tenier meglehetősen furcsa párost alkottak. Lipót 1614-ben született, egyházi pályára szánták, jezsuiták nevelték, és már 11 évesen megkapta első püspökségét. 23 éves korára már négy helyen volt püspök és érseki rangot is megszerezte. 25 évesen bátyja, a császár, kinevezte a császári csapatok tábornokának. Lipót a harmincéves háború önhitt, ambíciózus és bosszúálló hadvezére lett: katonai alkalmatlansága miatt vereséget vereségre halmozott, míg végül elbocsátották a hadseregtől. A szégyentől unokatestvére, IV. Fülöp spanyol király mentette meg, aki felajánlotta, hogy Németalföld helytartója legyen. Végül 1647-1656 között töltötte be ezt a tisztséget Brüsszelben. Ebben a kilenc évben akkora festménygyűjteményt halmozott fel, hogy palotájának minden falát a padlótól a plafonig szorosan egymás mellé rakott képek díszítették.
Teniers 1610-ben született. Apja, idősebb David Teniers, Rubens műhelyében dolgozott festőként; fia, a harmadik David Teniers is festéssel foglalkozott. Követve a parasztábrázolás Németalföldön elterjedt hagyományait, szívesen festett jókedvű parasztokat, képein megjelentek az emberi szerepekbe bújtatott macskák és majmok is. Lipót Vilmos főherceg rögtön felfigyelt rá, és 1650-ben, udvari festője halála után, Teniers-t azonnal a főherceg képtár igazgatójává nevezte ki. Teniers elhalmozta a főherceget képeivel: munkái Tiziano, Raffaello, Giorgione mesterművei és néhány akkoriban modernnek számító festő alkotásai mellé kerültek.
Teniers minden bizonnyal komoly szerepet játszott a herceg hatalmas gyűjteményének kialakításában. Feltehetőleg ő tanácsolta pártfogójának, hogy szerezzen meg 80 velencei festményt Hamilton hercegének birtokáról alig egy hónappal azelőtt, hogy a herceget 1649-ben Cromwell emberei kivégezték. Ez lett ugyanis az első szállítmány abból a 400 festményből, amelyet Lipót megvett a hercegi gyűjteményből. Hamilton gyűjteményét még napjainkban is a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, voltaképpen ez az angol örökség egyik legnagyobb, ma is számontartott veszteségének tekinthető. Valószínűleg a Hamilton képek Lipóthoz kerülése ihlette a Theatrum Pictorum gondolatát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Történelmi jelentőségű adománnyal gazdagodott a British Múzeum
- Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Csak átmeneti békét eredményezett az első búr háború
- Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
- Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes
- Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
