Meghal Csengey Dénes író és költő
2004. szeptember 13. 12:06
Szekszárdon született 1953. január 24-én. 1983-ban szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Egyetemi évei alatt Hajdúszováton és Hajdúböszörményben volt népművelő. Ekkor jelentek meg első novellái, esszéi, rendszeresen publikált különböző magyar irodalmi folyóiratokban. A debreceni diákellenzék egyik vezetőjeként került kapcsolatba ellenzéki körökkel. 1983-tól szabadfoglalkozású író volt, az 1980-as években három könyvet publikált. 1983-84-ben a Fiatal Írók József Attila Körének (FIJAK) titkára volt, tiltakozó akciót kezdeményezett Csoóri Sándor akkori elhallgattatása ellen. 1985-ben a monori tanácskozáson való részvétele miatt, a hivatalos sajtóból kitiltották. Részt vett a demokratikus ellenzék munkájában, s 1987-ben programot fogalmazott meg, amelyben a nemzeti függetlenség, a nemzeti értelmiség, a nemzeti nyilvánosság és szervezkedés, a nemzeti kultúra és a nemzeti közigazgatás megteremtésének fontosságát hangsúlyozta. 1987 szeptemberében jelent volt a Lakiteleki találkozón, aláírta a lakiteleki nyilatkozatot, egyike volt a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítóinak. 1988-1991-ben a Hitel című folyóirat egyik szerkesztőjeként dolgozott. Az 1989. március 15-i tüntetés egyik szónokaként az ellenzéki szervezetek nevében jelképesen elfoglalta a Magyar Televíziót. 1989-től haláláig az MDF elnökségi tagjaként tevékenykedett, 1989-ben pártját képviselte az Ellenzéki Kerekasztal ülésein. 1989 őszén a népszavazási vitában ő képviselte legerőteljesebben az MDF - sikertelennek bizonyuló - tartózkodó álláspontját. 1990-91-ben az MDF országgyűlési képviselője volt, a kulturális bizottságban tevékenykedett. 1990 végén az átmenetileg országos mozgalommá vált, humanitárius és kulturális célokat kitűző Nemzeti Alapítvány kezdeményezője és szervezője volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15