2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

65 éve lett öngyilkos Teleki Pál

2006. április 3. 12:00

Hatvanöt éve, 1941. április 3-án lett öngyilkos Teleki Pál gróf földrajztudós, politikus, miniszterelnök.

A földrajztudós politikus

1879. november 1-jén született Budapesten, erdélyi nagybirtokos családban. Jogot végzett Budapesten, de geológiát és földrajzot is hallgatott, majd 1903-ban gyakornok lett a földrajzi tanszéken. 1904-ben Szatmár megyei szolgabíró, majd évekig alkotmánypárti képviselő, 1909-1913 közt a Földrajzi Intézet igazgatója volt, 1913-ban az Akadémia tagjának választották. Tanulmányutat tett Európában, Amerikában, Észak-Afrikában, a Turáni Társaság elnökeként a keletkutatást a balkáni magyar gazdasági expanzió szolgálatába állította. Az első világháborúban főhadnagyként szolgált a szerb és az olasz fronton.

1919-ben részt vett a tanácskormány ellen szerveződő bécsi Antibolsevista Comitéban (ABC), majd Károlyi Gyula szegedi ellenkormányában. A Békeelőkészítő Iroda egyik vezetőjeként 1920-ban a trianoni békét aláíró küldöttség tagja volt, de alapos néprajzi térképeivel sem tudta elérni, hogy az etnikai elvet figyelembe vegyék.

1920 áprilisától külügyminiszter, majd 1920 júliusától 1921 áprilisáig kormányfő volt. Ratifikáltatta a trianoni békét, visszaszorította a különítményeket, megvalósított egy kisebb földreformot, ugyanakkor bevezette Európa első "faji" jogszabályát, a zsidók egyetemi felvételét szűkítő numerus clausust; tisztségéről az első királypuccsban való részvétele miatt mondott le. Ezután az egyetemen tanított, célja a revízió tudományos megalapozása volt, a természet- és gazdaságföldrajzi tényezőket is fontosnak tartotta a nemzetiségi kérdés mellett. Politikai szervezetek vezetője, magyar és külföldi tudományos társaságok tagja, az Interparlamentáris Unió elnöke, a magyar cserkészmozgalom vezetője, képviselő, 1924-ben a Népszövetség iraki-török határbizottságának tagja volt.

Teleki irányította az elszakadt területek magyar nagybirtokosainak érdekvédelmét, s részese volt az 1925-ös frankhamisítási botránynak. 1927-ben a Párizs-környéki békék felülvizsgálatát sürgetve megalapította a Magyar Revíziós Ligát, de hamar felismerte a hitleri birodalom veszélyeit, s fellépett befolyásának növekedése ellen. A külföldi Collegium Hungaricumok vezetője, az elitképzés irányítója volt, 1938-ban létrehozta a Magyar Táj- és Népkutató Intézetet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár