Teleki Pál: világhírű geográfus, sikertelen politikus

2005. május 26. 12:02 Lukácsi Attila

Teleki a XX. század egyik legvitatottabb politikusa, akinek tárgyilagos megítélése máig várat magára, hisz legtöbbször akik pályájának elemzésébe bocsátkoznak, az indulatok csapdájába esnek. Megítélésében döntő szerepet játszik antiszemitizmusa, felkészült tudósi képességei, a szűk mozgástér miatti sikertelen politikai stratégiája, öngyilkossága.

Szakmai érveket keresett a revíziós törekvésekhez

Budapest környéki temetőket bemutató sorozatunk legújabb részében Gróf Teleki Pál (1879-1941) sírjához látogatunk el Máriabesnyőre.

Teleki mint tudós, igen széles látókörű volt. Egyetemi tanulmányai után 1903-ban az államtudományok doktora, látóköre kiterjedt a fizikára, néprajzra, agrárgazdálkodásra, és legfőképpen a földrajztudományra. 1909-13 között a Magyar Földtani Intézet igazgatója, 1910-23 között a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, majd alelnöke. Az I. világháború előtt több expedíció résztvevője. A gazdaságföldrajz modern módszereinek alkalmazásával iskolát teremtett hazánkban. Az Eötvös Kollégium kurátoraként, a Szociográfiai és Államtudományi Intézet alapítójaként a Horthy-korszak értelmiségi-képzésének egyik fő irányítója volt. Trianon után szakmai érvekkel próbálta alátámasztani a revíziós törekvéseket, neves külföldi értelmiségieket próbált megnyerni az ügy érdekében.

1920-ban külügyminiszter, 1920-21 között miniszterelnök, 1938-39 között kultuszminiszter, majd 1939-41 között ismét miniszterelnök. Első miniszterelnöksége idején hozták meg a Numerus Clausus-t. Ez a rendelet korlátozni igyekezett a zsidó vallású fiatalok bekerülését az egyetemre, mikor kimondta hogy az egyetemi felvételeknél a "nemzetiségi" megoszlásnak követni kell az "országos népfajok" arányait. Teleki 1919 utáni gondolkodásának és politizálásának szerves része volt a zsidóellenesség, az antiszemitizmus. Mikor Bethlen István 1928-ban hatályon kívül helyezte a rendeletet, Teleki felsőházi tagként tiltakozott ellene, és a legújabb életrajzok szerint teljességgel azonosult a súlyosan diszkriminatív második zsidótörvénnyel is (1939). Végső megoldásnak a zsidóság kitelepítését, vagyonának elkobzását tartotta. Ugyanakkor tévhit, hogy a holokausztért is felelős lenne, hisz a zsidóság kiirtását eldöntő Wannsee-konferenciát hónapokkal a miniszterelnök halála után tartották, s a deportálások 1944 áprilisában indultak csak Magyarországról. Nem tudhatjuk tehát, mit tett volna, ha szembesül az embertelenségekkel.

Belpolitikájának pozitív vonásai közé tartozik, hogy határozottan kiállt a hagyományos kormányzati módszerek védelmében, megakadályozva a kormánybuktatási kísérleteket. Az Eötvös Kollégium kurátoraként, a cserkészmozgalom mentoraként, a falukutató mozgalom támogatójaként kifejtett működése egyértelműen pozitív. Országos főcserkészként megszervezte a gödöllői jamboree-t, valamint a Cserkész Világszövetség konferenciáját szintén Gödöllőn. Teleki segítségével jött létre a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) is, amely sokáig sikeresen gátolta meg a nyilasok térnyerését a falvakban.

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Játsszon!

Mikor jött létre a Templomos Rend?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. tavaszi száma