Nagy-Britannia áttér a tízes pénzrendszerre
2004. szeptember 13. 12:06
Nagy-Britannia a mértékrendszer korábbi reformjába azért nem kapcsolódott be, mert azt a francia forradalom során kezdeményezték, amellyel Anglia végig szemben állt. Még a XXI. század elején is mérföldben, inchben, fontban számolnak, ami az egyszerűbb mennyiségeknél még könnyen átváltható, de pl. a nyomás egysége, a font/négyzetinch már elég nehezen. A pénzrendszer is hosszú ideig a `splendid isolation`, a ragyogó elszigetelődés példája volt. A fő egység, a font, húsz shillingre, a shilling 12 pennyre, a penny 4 farthingra oszlott. Előkelőbb helyeken az árakat azonban nem fontban, hanem guineában számolták, amely 21 shillinget ért. A guinea (gini) valaha aranypénz volt és arról volt nevezetes, hogy 1820-tól hivatalosan nem létezett, csak előkelősködésből használták. Ezzel a számrendszerrel igen nehézen lehetett számolni, s a külföldi vevő aligha volt képes ellenőrizni a számlát, amelyet eléje raktak. A helyzet az angolokat is egyre jobban zavarta, ezért többször is elhatározták, hogy áttérnek a decimális rendszerre. A kétshillingest például, mint a tízes rendszer első elemét, még 1849-ben vezették be. Az átállás végül 1971. február 15-én következett be, mint az Európához közeledés `fontos` lépése. Az új angol font 100 pennyre oszlik, van 50, 10, 5, 2, 1 és fél pennys. Az 1 fontos fémpénz, az 5, 10 és 20 fontos papiros. Az átállás során egy ideig mindkét fajta váltópénz érvényben volt - s ez nagy zűrzavart okozott Az új pénzrendszert Nagy-Britannián kívül az Ír Köztársaságban és kilenc gyarmaton is bevezették, a költségeket 130 millió fontra becsülték. A reform 1993-ban fejeződött be, amikor kivonták a forgalomból a régi tízpennyseket. A hivatalos adatok szerint ekkor még 30 millió font értékű régi pénz volt forgalomban, amelyet perselyekben őriztek az emberek, illetve turisták vittek haza szuvenírként.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap