Gyógyítottak az őskori kőtömböknél Menorcán

2006. február 13. 12:45 MTI

A földközi-tengeri Menorca szigetén szétszórt, T-formájú, rejtélyes emlékművek nagy valószínűséggel a gyógyítás helyszínei voltak - állapította meg egy brit régész-csillagász, aki a bronzkorszakból származó emlékművek elhelyezkedését tanulmányozta.

A képződmények - amelyek neve (a katalán nyelvben asztalt jelentő) taula - álló T betűt formázó, két nagy kőtömbből állnak. A taulák körül köveket, illetve kőépítményeket helyeztek el a 2-3 ezer évvel ezelőtti alkotók, s az e körön lévő nyíláson át egy kivételével mind a 30 menorcai taula többé-kevésbé pontosan dél felé néz. A taulák általánios vélekedés szerint szentélyek voltak, s erre utal a körülöttük talált, nagy számú csont, amely vélhetően áldozati állatoktól származik.

Most azonban Michael Hoskin, a Cambridge-i Egyetem régész-csillagásza arra jutott, hogy a struktúrák valószínűleg a gyógyítás helyszínei voltak. A tudóst azért hívták meg, hogy megpróbálja megérteni a taulák elhelyezkedését, s közelükben talált bronzszobrok jelentőségét, valamint azt, hogy miért nincsenek taulák a közeli Mallorca szigetén.

A kőstruktúrák közelében talált bronzszobrok között van olyan, amely egy bikát ábrázol, továbbá egy egyiptomi női alakot is találtak, amelyen hieroglifákkal ez áll: "Imhotep vagyok, az orvoslás istene". Felszínre kerültek még ugyancsak bronzból készült lópaták is, ami azért különösen érdekes, mert az ősi mediterrán kultúrákban az eddigi ismeretek szerint nem voltak lóistenek.

A lótestű, emberi felsőtestű Kentaur tanította a görög mitológia szerint az orvoslás tudományára Aszklepioszt, a gyógyítás istenét.

A tudóst a taulák tengerre látó, vagy hegyoldalról lenéző elhelyezése, s egy kivétellel déli tájolása vezette nyomra. Hoskin azt kezdte feszegetni, hogy miért volt fontos a déli tájolás. A taulák építésükkor ugyanis egy bizonyos időpontban a körülöttük lévő struktúrák egyetlen nyílásán át a Kentaur csillagképre néztek. Ma már az éjszakai égbolt némileg másképpen fest, mint az idősámításunk előtt ezer évvel, amikor a taulákat felállították. A taulák a nyíláson keresztül ma már nem a Kentaur csillagképre, hanem az annak egykori helyén ma látható Dél Keresztjére, valamint az azt követő fényes Beta és Alpha Centauri csillagokra néznek.

A mediterrán térségben és a Közel-Keleten még a taulák létrehozása előtt keletkezett mítoszok alapján - amelyeket a vándorok és kereskedők terjesztettek el - teljesen lehetséges, bár távolról sem bizonyított, hogy Menorca sziget lakói hasonlóan tekintettek a Kentaur csillagképre, mint a régi görögök - mondta Hoskin a New Scientist című tudományos folyóiratnak.

Taulák a szigeten

A gyógyítással való összekapcsolás magyarázhatja a bronz lópatákat, amelyek a kentaur egyik szobrának a maradványai lehetnek; az egyiptomi gyógyító istennő figuráját, amelyet egy egyiptomi tengerész hagyhatott ott és még a taulák hiányát is a szomszédos Mallorca szigetén. Hoskin szerint a taulákat azért csak Menorcán építették, mert ez a sziget sík vidék, s bárhonnan látható a Dél Keresztje, míg a hegyekkel borított Mallorcán a többnyire völgyekbe épült településekről nem látható sem a Dél Keresztje, sem a Kentaur csillagkép. Steve McCluskey csillagászattörténész, a Nyugat-Virginiai Egyetem munkatársa, azt hangsúlyozta, hogy Hoskin csillagászati és régészeti bizonyítékai ténylegesen megerősíthetik, hogy a taulák a gyógyítási kultusz szentélyei lehettek.