Folytatódik a Mozart-koponya rejtélye
2006. január 11. 11:00
Vasárnap Ausztriában bemutattak egy dokumentumfilmet, amelyben tudósok beszámoltak Mozart feltételezett koponyáján végrehajtott vizsgálataik eredményéről. Eszerint csak további kutatások tisztázhatják, hogy a Mozart Alapítvány által 1902 óta őrzött koponya valóban Mozarté-e. Annyi bizonyos, sokakban ellenérzést kelt a zeneszerző halálának 250. évfordulójára időzített exhumálás.
Mozart képeivel árasztották el Prágát Az európai Mozart-kultusz kialakulása Eddig ismeretlen Mozart-portrét találtak |
"Egyértelműen megállapítható, hogy a három személy nem állt rokonságban egymással" - jelentette ki az ORF-nek Walther Parson, az innsbrucki törvényszéki orvostani intézet munkatársa. Ezt az eredményt erősítette meg az ellenőrző vizsgálatot végző amerikai katonai laboratórium is.
Korábban bejelentették, hogy a vasárnap este sugárzott műsorban szenzációs eredményt mutatnak be, s ez reményt keltett, hogy - a zeneszerző halálának 250. évfordulójához (január 27.) közeledve - pontot lehet tenni a koponya eredetéről folyó hosszú vita végére. A Mozart-családnak a salzburgi Sant Sebastian temetőben lévő sírjában folyó kutatások azonban azt az eredményt hozták, hogy az ott eltemetett személyek semmilyen rokoni kapcsolatban nem állnak egymással, illetve a koponyával, amelyet referencia hiányában nem is tudnak azonosítani.
A 2004-ben, illetve 2005-ben folyó exhumálásokat nemcsak a katolikus egyház, hanem Brigitte Hermann történész is elítélte: "Azért zavarták meg a halottak nyugalmát, hogy reklámot csapjanak a Mozart-évnek" - vélekedett a történész.
A koponyát a legenda szerint egy Joseph Rothmayer nevű sírásó "találta meg" 1801-ben a bécsi St. Marx negyed temetőjében, miután tíz évvel korábban ott volt, amikor a 35 éves korában elhunyt zseniális zeneszerzőt tömegsírba temették. Rothmayer állítása szerint megjegyezte, hová került a holttest, s a tömegsír kiürítésekor leválasztotta, s magához vette a koponyát.
Az utóbbi években több tudós is kutatta a koponya eredetét. Pierre-Francois Puech, a törvényszéki orvostudományok francia professzora a koponyát a Mozart-portrékkal hasonlította össze, a bécsi Természettudományi Múzeum két munkatársa, Johann Szilvássy és Herbert Kircher pedig a bűnügyi technikában alkalmazott eljárással újraalkotta az arcot, amely a csonton lehetett. Mindhárman arra az eredményre jutottak, hogy a koponya Mozarté. Ugyanígy vélekedett 1998-ban egy harmadik tudós, a bécsi Amadeus Tichy is.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén tegnap
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? tegnap
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... tegnap
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme tegnap
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? tegnap
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók tegnap
- 10 érdekesség a parfümök történetéről tegnap