470 éve fejezték le Morus Tamást

2005. július 6. 14:07

470 éve, 1535. július 6-án fejezték le Londonban Morus Tamást, azaz más néven Sir Thomas More-t, Szent Tamást.

1478. február 7-én született Londonban, apja John More jogász, királyi bíró volt. A canterbury érsek házában, később az oxfordi egyetemen tanult latint és logikát, majd Londonban a Lincoln's Inn kollégiumban jogot hallgatott. 1501-ben ügyvéd lett, de érdeklődése a Biblia, az ókori klasszikusok és az egyházatyák tanulmányozására ösztönözte. Papnak készülvén négy évig kolostorban élt, később belátta, hogy világiként jobban szolgálhatja Istent és embertársait, de továbbra is a szerzetesek önsanyargató életmódját követte. 1509-ben londoni cégek nevében tárgyalt antwerpeni kereskedőkkel, 1510-1518 közt a londoni seriff helyetteseként népszerűvé tette igazságossága, pártatlansága. Vendége volt Rotterdami Erasmus, aki nála írta A balgaság dicséretét.

1504-ben feleségül vette Joan Coltot, aki 1511-ben meghalt, majd Morus hamarosan újra megnősült. 1513-1518 között írta meg III. Richárd király történetét, amely az angol történetírás első jelentős alkotásaként Shakespeare művére is hatott. 1515-ben az angol-flamand kereskedelmi szerződés ügyében Németalföldre, Bruggébe küldték. Itt kezdte el írni leghíresebb művét, az Utópiát, amely 1516-ban Leuvenben jelent meg. E könyv - amely nagy sikert aratott a humanisták és állami hivatalnokok közt - egy kommunisztikus és pogány államot ír le, melyben az intézményeket és a politikát csak a józan ész vezérli, ellentétben a keresztény Európával, ahol az országokat szembeállítja a hatalom- és szerzésvágy. (Angliában ekkor fosztották meg a parasztokat földjeiktől.) Morus elemezte a vallási pluralizmus, a bűnüldözés, oktatás, válás, eutanázia és a nők jogainak kérdéseit. Szerinte az önzésnek csak a magántulajdon eltörlése lehet ellenszere. Utópiája azonban éppoly rideg világ, mint Madách falansztere, a szabadidő a boldogság, amikor mindenki görög és latin szerzőket olvas - mint Szerb Antal megjegyzi. Az Utópia, amelyet számos nyelvre lefordítottak, az utópista irodalom alapműve lett.

1517-ben Boulogne-ban diplomáciai tárgyalásokat folytatott a franciákkal, majd a királyi tanács tagja lett s ő terjesztette elő a felsőházban az alsóházi törvényjavaslatokat. Erasmus Új Testamentum-fordításához írt verseiben népszerűsítette a Rotterdami vallási és kulturális programját, a görög nyelv, a biblia és az egyházatyák tanulmányozását. Erasmus ezeket a teológiai megújulás kulcsának tartotta. Későbbi verseinek fő témái a kormányzás, a nők és a halál voltak. Leveleiben Erasmust példaképül állította az európai humanisták elé.

Utópia

Morus 1520-21-ben V. Károly német-római császárral és a Hanza kereskedőivel tárgyalt Calais-ban. A király lovaggá ütötte és alkincstárnokká tette. Ő szerkesztette VIII. Henrik A hét szentség védelme című írását, ő reagált Luther visszhangjára Válasz Luthernek című művével. 1523-ban az alsóház elnöke lett, felépítette Chelsea-ben Nagy Házát, tudományos és vallásos félrevonulás céljából. 1525-től a lancasteri hercegség kancellárja volt. Az eretnek művekről hét kötetnyi cáfolatot írt, részt vett a cambrai-i francia-német tárgyalásokon, s elérte az angol tartozások rendezését.

1527-ben VIII. Henrik el akart válni Aragóniai Katalintól, aki nem szült neki fiút. Rá akarta venni Morust, hogy igazolja: a házasság érvénytelen, mert Katalin Henrik bátyjának özvegye volt, de ő nem tudott igazat adni a királynak. Amikor Wolsey kancellár a házasság felbontásának kudarca miatt megbukott, utóda 1529-től Morus lett. Lordkancellárként elítélte Wolseyt, s kihirdette az egyetemek válás melletti álláspontját, de nem írta alá a levelet, melyben a főurak és főpapok a házasság érvénytelenítését kérték a pápától. A klérus 1531-ben elismerte a királyt az angol egyház fejének, s kimondta: királyi jóváhagyás nélkül a zsinat nem ül össze. Morus lemondott, s nem volt hajlandó Boleyn Anna, az új királyné koronázásán részt venni. 1534-ben a válást elítélők listájára került, majd esküdnie kellett az utódlási törvényre. Elismerte, hogy a királyné Anna, de nem esküdött, ezzel tagadta volna a pápa főhatalmát, emiatt börtönbe került. Párbeszéd a balsorsban való vigasztalásról című, a Towerben írt művében két magyar nemes a törökvész idején mártíriumra készül.

A bíróság előtt megvádolták, hogy nem hajlandó a királyt az egyház fejének elismerni. Ő ezt cáfolta, az esküdtek mégis bűnösnek mondták őt. Az egyház egysége érdekében vállalta a mártíriumot, "halandó ember nem lehet a halhatatlan lélek ura" - vallotta. A szadista ítéletet Henrik lefejezésre változtatta. Végső napjaiban Morus egy gyönyörű imát írt. "A katolikus egyház hitében és hitéért, a király, de elsősorban Isten jó szolgájaként" hal meg - mondta. Halála egész Európát megdöbbentette, Erasmus szerint "géniuszához hasonlót Anglia sosem látott és sosem fog látni többé."

Az anglikán vallás győzelme háttérbe szorította Morus alakját, de később teljesebb képet rajzoltak róla. 1886-ban avatták boldoggá, 1935-ben szentté - ő a politikusok védszentje. Az ember nagyobb benne, mint az író, s életénél is nagyobb volt a halála, igaza a hiten alapul, akár elődjéé, Beckett Tamásé. Az Utópia mégis nagyobb hírnevet szerzett neki, mint mártíromsága vagy sokezer oldalnyi műve. Alakját Robert Bolt színdarabja, a Kinek se nap, se szél is megörökítette.

(Panoráma, Sajtóadatbank)
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma