Andrássy Katinka

2005. június 13. 11:45

(1892-1985)

Andrássy Katinka 1892. szeptember 15-én született a tiszadobi kastélyban Andrássy Katinka grófnő. Id. Andrássy Gyulának, az 1849 után távollétében halálra ítélt forradalmárnak, az 1867-es kiegyezés utáni első miniszterelnöknek az unokája volt. Apja Andrássy Tivadar szabadelvű képviselő, anyja gróf Zichy Eleonóra. Nevelőapja pedig apja testvére, Ifj. Andrássy Gyula volt. Iskoláit magántanulóként, majd a budapesti Notre Dame de Sion zárda leányiskolájában végezte.

1914-ben szerelemből lett gróf Károlyi Mihály, a nála 17 évvel idősebb függetlenségpárti politikus felesége. Ő maga is a magyar progresszió, a baloldal elkötelezettje volt. Felosztották földjeiket a parasztok között, együtt küzdöttek a feudalizmus és a Habsburg-dinasztia ellen. Vázsonyi Vilmos igazságügy-miniszter 1917-ben ezt mondta róla: "Lecsukatom a Vörös Katát, ha tovább folytatja üzelmeit".

Károlyit 1918. október 31-én József főherceg homo regiusként miniszterelnökké nevezte ki, majd 1918. november 16-án az első magyar köztársasági elnök lett. 1919. március 21-én a Vix-jegyzék területi követelései miatt lemondott, július 5-én feleségével Ausztriába ment. Csehszlovákiában, Olaszországban, Dalmáciában, Svájcban, Franciaországban is éltek. Nagy szegénységben nevelték három gyermeküket, mivel Károlyit 1923-ban hazaárulás miatt Magyarországon teljes vagyonelkobzásra ítélték.

A házaspár az emigrációban a szociáldemokrata, majd a kommunista mozgalomhoz közeledett, 1938-46 között Nagy-Britanniában telepedtek le, és mindent megtettek a magyar emigráns csoportok egyesítéséért. Károlyiné a New Statesman és a Tribune című lap munkatársaként dolgozott.

A II. világháború után, 1946-ban hazatértek. A magyar országgyűlés törvénybe iktatta Károlyi érdemeit, és megsemmisítette az őt elmarasztaló ítéleteket. Itthoni éveik alatt Katinka a fóti Károlyi-birtokon gyermekotthont szervezett. 1947-ben férje franciaországi követ lett, de a Rajk-per miatt 1949-ben lemondott, és ismét az emigrációt választották. A dél-franciaországi Vence-ban telepedtek le, és megpróbálták mozgósítani a nemzetközi közvéleményt a koncepciós perek szervezőivel szemben.

Károlyi halála után (1955) felesége 1963-ban hazatelepült, idejét megosztva szülő- és befogadó hazája közt. Önéletrajzi visszaemlékezéseinek két kötete: Együtt a forradalomban (1967) és Együtt a száműzetésben (1969) a kor nélkülözhetetlen forrásmunkái. Kiadta férje utolsó, Hit, illúziók nélkül című művét. Utolsó éveiben, bár a hatalom számos kitüntetéssel méltatta érdemeit, körülötte és Rajk Júlia körül szerveződött a Kádár-rendszer ellenzéke.

"Hittünk a kollektív lelkiismeretben, hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világban történt rosszért, és hogy mindenkinek kötelessége enyhíteni az emberi szenvedéseket" - írta emlékirataiban Károlyiné, aki 93 évesen Antibes-ben hunyt el.

Életéről Kovács András rendezett filmet A vörös grófnő címmel.

Játsszon!

Mi volt a haradzs?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. nyári száma