Szent Medárd napja

Frank nemesember és gallo-római anya gyermeke volt, 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, 33 éves korában szentelték pappá. 530-ban püspök lett Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi (Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.

Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.

A néphit szerint, ha Medárdkor esik, 40 napig esni fog, Ha Medárd száraz, 40 napos szárazság várható, de ez ellen tenni is lehet, mivel Medárd esővarázsló nap is. ( E jelenségnek természettudományos okai vannak. Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő fölszáll, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat.)

Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

(MTI)