A halottak titkai: utazás Einstein koponyájába

1955 áprilisa, Princeton, New Jersey. Rövidesen leáll az idegsejtek működése, melyek Albert Einstein agyát kora egyik legkiválóbb elméjévé tették. 76 éves, amikor utolsó jegyzeteit veti papírra. Utolsó szavait anyanyelvén, németül mormolja. Majd békésen jobblétre szenderül. Otto Nathan, aki barátja és végrendeletének végrehajtója volt, a hamvasztásra egybehívta a közeli rokonokat és ismerősöket. Miközben gyászolják, a család egyetlen tagja sem veszi észre, hogy a koporsóban fekvő holttestet megcsonkították. Einstein halála és a hamvasztása között kevesebb, mint 24 óra telt el. Ez idő alatt azonban eltűnt a test egy része... Egy szerve hiányzott. Valaki ellopta Einstein agyát.

 

A két kutató Einstein agyával

Ma ez az illető Amerika egy félreeső vidékén él. Ő az a férfi, aki felnyitotta Einstein koponyáját, és kiemelte belőle a történelem egyik legzseniálisabb elméjét. Dr. Thomas Harvey 1955-ben negyvenkét éves volt. Albert Einstein halálakor történetesen épp ő végezte a boncolásokat. Dr. Harvey korábban már találkozott Albert Einsteinnel, amikor házhoz hívták egy rutin vérvétel céljából. Dr. Harvey a következő alkalommal a boncteremben látta viszont Albert Einsteint. Einstein hivatalos boncolási jegyzőkönyve eltűnt, és az még most is rejtély, hogy erre egyáltalán miért volt szükség. A világsajtó arra várt, hogy megtudja, hogyan halt meg Albert Einstein. Einsteinnél aortafal-elváltozás alakult ki, mely végül megrepedt és ennek következtében elvérzett. Volt azonban valami, melyet Dr. Harvey nem árult el. Az agy eltávolítása, vizsgálata, majd visszahelyezése megszokott eljárásnak számít. Dr. Harvey-nak azonban más terve volt. Nem állt szándékában visszaszolgáltatni a szervet tulajdonosának. Einstein fia csak másnap, a sajtóból értesült az agy eltávolításáról és rendkívül felzaklatta az eset. Azonban, hogy kerüljék a nyilvánosságot, ő és Otto Nathan nem követelték a szerv visszaadását. Harvey megtarthatta az agyat, de híre ment tettének, és az az ürügy, hogy csak tudományos célból konzerválta, nemigen szabott gátat a közfelháborodásnak. Vajon Thomas Harvey e tettével megmentette az emberiség legkitűnőbb elméjét vagy a század leghírhedtebb halottgyalázásának bűnét követte el?

Nem volt nyilvánvaló, hogy Einstein arra hivatott, hogy majdan nagy fizikus váljék belőle. Gyermekkorában a zene és nem a fizika volt a szenvedélye. Egy geometriakönyv azonban fordulatot hozott Einstein életébe. A világegyetemet számokon keresztül is meg lehetett hódítani. Életének fő műve az univerzum zenéjét vezényli. Einstein munkássága örökre megváltoztatta a térről és időről alkotott felfogásunkat. Minden idők leghíresebb egyenletében foglalta össze az energia, a fénysebesség és a tömeg viszonyát. Vajon mitől vált Einstein agya olyan kivételessé?

Albert Einstein szabadalmi hivatali szakértőként dolgozott. Egyhangú munkája mellett bőven volt ideje gondolkodni. Einstein unalma fordulatot hozott a világba. Miközben vonattal hazafelé tartott, visszanézett egy toronyórára. Egy gyermeteg gondolat villant át az agyán. Elképzelte, hogy a vonata fénysebességgel távolodik a toronytól. Akkor vajon mit látna az órából? A fénysebesség mindig ugyanakkora. Gyorsan rájött, hogy úgy tűnne, mintha megállt volna az óra, hiszen a fénysebesség nem érné utol a vonatot. A vonaton viszont a saját órája normálisan mutatná az időt. Einstein óriási felfedezést tett, az idő múlásának ütemét szerte a világegyetemben befolyásolhatja, hogy mi milyen sebességgel mozgunk. Minden egyes személy időről alkotott fogalma attól függ, hogy épp hol tartózkodik az univerzumban. Ezzel megszületett a relativitáselmélet.

Az 1600-as évek és Sir Isaac Newton óta a világegyetem fizikája biztosnak és megalapozottnak tűnt. Einstein azonban 1905-ben három olyan közleményt publikált, melyek forradalmian új látomást festettek az univerzumról. Albert Einstein eszméi azonban nem leltek értő közönségre. A fizikusok világa nem vett tudomást a cikkeiről, így Einstein nem részesült hírnévben és a lelkes fogadtatásban, mindössze egy köszönetnyilvánítást kapott. Teltek-múltak a hónapok... Majd 1906-ban reménysugár csillant meg a látóhatáron, egy levél formájában. Igaz, mindössze egyetlen levél, de a kor legjelentősebb fizikusa, Max Planck tollából... Planck olvasta Einstein relativitásról írt elméletét és felismerte ennek óriási jelentőségét. A világ már soha többé nem lehetett ugyanaz, mint korábban hitték.

 

Einstein agya

Einstein idejében úgy hitték, hogy az agy olyan, mint a csontváz; megvannak a maga természetes korlátai, de ez az elmélet napjainkban megdőlni látszik. Ehelyett ma úgy tudjuk, hogy az agy egyre több területe viselkedik az izmokhoz hasonlóan, azaz az igénybevételnek megfelelően fejleszthető. Ha az agyunk egésze az izmokhoz hasonlítható, akkor lehet, hogy mindannyiunkban ott rejtőzik a képesség, hogy Einsteinné váljunk?

Einstein agyának eltávolítása után Dr. Harveyra erős nyomás nehezedett. Ezekben a hetekben számos tudós vetélkedett a lehetőségért, de ő megmakacsolta magát. Csakis ő, és senki más nem őrködhet a tudomány legnagyobb elméje felett. Az ötvenes években az agykutatás felkapott módszere az agy mikroszkópos vizsgálata volt. Einstein agyát 240 szeletre vágta, valamennyit felcímkézte, celloidinbe ágyazta és alkoholban konzerválta. A kiemelkedő tudósok közül néhány kiválasztott kapott Harvey döntő jelentőségű mintáiból. Vajon a zsenialitás a szürkeállományban lapult? Ha a neurológia e "szent Grál"-ja napvilágra kerülne, Harvey is tisztázhatná magát. Úgy tekintenének rá, mint akinek gyors cselekvése az egész emberiség számára megmentette az agyat... Vajon hogy állna hozzá a tudomány napjainkban?

A film vetítési időpontjai: December 6., 21.00, 0.00, december 10., 22.00, 1.00, december 11., 20.00, december 12., 19.00, december 13., 9.00, 14.00, december 19., 12.00, december 25., 16.00 és december 26., 23.00