Ötszáz éve halt meg Kasztíliai Izabella
2004. november 26. 11:00
Az uralkodónő Kasztília, majd Aragónia királynője, férjével, Aragóniai Ferdinánddal Spanyolország egyesítője volt.
II. János és Portugáliai Izabella lánya 1451. április 22-én született Madrigal de Las Altas Torresben, és 13 éves korában került féltestvére, IV. Henrik udvarába, öccsével, Alfonzzal együtt. A király 1468-ban őt jelölte ki utódjául. 1469-ben összeházasodott Aragóniai Ferdinánddal. Henrik 1474. évi halálakor örökösödési háború tört ki, amelyet Izabella csak 1479-ben nyert meg, s ebben az évben a két királyság perszonálunióban egyesült.
A Trastámara-ház szülöttje, II. János és Portugáliai Izabella lánya. Hároméves volt, amikor féltestvére, IV. Henrik került a trónra. Izabella 13 éves korában került az udvarhoz, öccsével, Alfonzzal együtt. A király ellenzéke Alfonzot támogatta, majd annak 1468 évi halála után a hercegnő felé fordult. Ő nem vállalta ezt a szerepet, s a király a Toros de Guisando-i egyezményben utódjául jelölte ki.
1469-ben házasodott össze Aragóniai Ferdinánddal, királyi hozzájárulás nélkül. Emiatt létrejött egy Aragónia-ellenes párt, akik Henrik lányát, a vitatott származású Johannát akarták trónörökösnek. Henrik is felmondta az 1468. évi megállapodást, s bár később megbékültek, a király 1474. évi halálakor örökösödési háború tört ki. Izabella, bár ellenfeleit a portugál király is támogatta, 1479-ben győzött, s II. Aragóniai János halála után ebben az évben a két királyság perszonálunióban egyesült.
A tartományok önállósága sok téren megmaradt, az egységes Spanyolország csak unokájuk, V. Károly császár alatt jött létre.
A Katolikus Királyok (e címet VI. Sándor pápától kapták) fő célja a reconquista befejezése, az utolsó mór terület, a granadai emírség visszafoglalása volt. E hadjárat 1482-ben kezdődött, s hosszú, költséges folyamat volt, amely kiürítette a kincstárat. Ferdinánd vezette a hadakat, Izabella a toborzást és utánpótlást intézte, s még katonai kórházat is alapított. 1491-ben Santa Fénél főhadiszállást hoztak létre, s itt maradtak Granada elestéig, 1492. január 2-ig. Itt kereste meg a királyokat Kolumbusz, aki az Indiába vezető utat nyugat felé akarta megtalálni. Az ő támogatásuk vezetett Amerika felfedezéséhez. Izabella inkább elismerte az újonnan felfedezett földrész lakóinak, az indiánoknak a jogait, mint Kolumbusz, aki a területek kormányzója lett.
Aragónia még a korábbi századokban megszerezte a Baleárokat, Szicíliát, Szardíniát, a 15. század közepén Nápolyt, s akkor kezdett kibontakozni a spanyol nagyhatalom. Ibériában régi hagyománya volt a nem keresztények és a gyanús megtértek üldözésének. E folyamat betetőzése volt az Izabella által 1480-ban létrehozott inkvizíció, amelynek vezetője Torquemada lett. 1492-ben elérte a zsidók, majd 1499-ben a mórok kiűzését, e veszteség igen kedvezőtlenül hatotta a gazdasági életre. A királyi pár kiállt az egyház reformja mellett, amelyet Cisneros bíboros vezetett, mind a világi klérust, mind a szerzetesrendek megújítását támogatták, a korona jogait azonban nem engedték a pápa által sem korlátozni.
A magas tisztségekbe csak saját jelöltjeiket engedték ülni. Izabella elsősorban rátermettség, nem kapcsolatok vagy születési előjogok alapján nevezte ki tisztségviselőit. Sokat foglalkozott a művelődés kérdéseivel is, már fiatalon elolvasta Dantét, és spanyolul az Aeneist. 30 éves korában tanult meg latinul, hogy a követeket fogadni tudja. Támogatta az oktatást, a tudományt, az irodalmat, a képzőművészetet.
Őrült Johanna házasságának rejtelmei
|
Izabella nem írt emlékiratokat, végrendeletéből ismerjük leginkább politikai világlátását. Ebben józan megfontolással és uralkodói bölcsességgel fejti ki törekvéseit: az Ibériai-félsziget államainak egyesítését, a Gibraltári-szoros feletti ellenőrzés fenntartását, a muzulmán észak-afrikai területek meghódítását, az Újvilág indiánjai feletti igazságos uralkodás elveit, a hazai egyházi reform végigvitelét. A spanyolok joggal tartják Izabellát legkiválóbb uralkodójuknak. Utóda a kasztíliai trónon Szép Fülöp volt, majd - az ő 1506-os halála után - Ferdinánd uralkodott Johanna helyett. Ferdinánd 1516- ban halt meg, unokájuk, Károly követte az immár egységes spanyol trónon. A királynő életét Illés Endre dolgozta fel Spanyol Izabella című drámájában.
(MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború 16:05
- A „tánc istenét” a skizofrénia taszította le a színpadról 15:08
- Bűntudat helyet csak nosztalgiát érzett Uganda véreskezű diktátora, Idi Amin Dada 09:50
- 09:50
- Megadás helyett a kanadai emigrációt választotta a sziúk rettenthetetlen törzsfőnöke, Ülő Bika 09:05
- Kicsivel több, mint egy hónapig állt fenn a Prónay Pál vezetésével létrejövő Lajtabánság tegnap
- Számos nehézséggel járt a mezőgazdaság szocialista átszervezése tegnap
- Az Egyesült Királyság legnehezebb időszakában uralkodott VI. György tegnap