Churchill tárgyalt volna a németekkel
2004. október 28. 10:00
Nagy-Britannia balsikerei a világháború elején arra késztették Churchillt, hogy fontolóra vegye a németekkel kötendő békét.
A háborús miniszterelnökről szóló legújabb könyvből kiderül: Churchill szerint 1940 nyarán Nagy-Britanniának nem volt más lehetősége, mint béketárgyalásokba bocsátkozni a németekkel - jóllehet a miniszterelnök nyilvánosan mindig azt hangoztatta, soha nem tárgyalna az ellenséggel.
Churchill letagadta a V2 rakétákat London előtt |
Churchill cenzúráztatta a híreket, hogy eltitkolja a V2 rakéták jelentette veszélyt. Nyilvánosak Churchill titkos iratai Palesztináról A titkos levéltári anyagból kiderül: a brit miniszterelnök alkut akart kötni a szaúdi királlyal. |
A jövő hónapban megjelenő könyv szerint Dunkirk után, és a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadba lépése előtt Churchill számára "egy megváltozott német kormánnyal kötött, tárgyalásos béke" lett volna "a lehetőségekhez mért legjobb eredmény".
"Churchill végig azt hangoztatja emlékirataiban, hogy soha nem akart tárgyalni a németekkel, pedig világos: 1940-ben nem zárta ki, hogy egy nem Hitler vezette német kormánnyal tárgyalóasztalhoz üljön" - nyilatkozta Reynolds professzor a brit Independentnek. "Államférfi volt, aki látta, hogy országa a szakadék szélén áll."
Churchill kétségbeesését megdöbbentően jól illusztrálja az a beszélgetés, melyre Reynolds professzor bukkant. Churchill és Hastings Ismay tábornok Anglia esélyeit latolgatták 1940 nyarán. "Meg fogjuk nyerni az angliai csatát" - mondta a tábornok Churchillnek. "Maga meg én halottak leszünk három hónapon belül" - válaszolta keserűen a miniszterelnök.
Reynolds részletesen ismerteti Churchill eltérő álláspontját a nyugati front megnyitásáról is. Sir Winston hosszú ideig amellett tört lándzsát, hogy "legalább hat ponton kell nagy erővel partra szállni", többek között Dániában, Hollandiában és Franciaországban, Bordeaux-nál. Emlékirataiban azonban nem szentel nagy figyelmet korai tervének.
Churchill kezdetben bízott Sztálinban |
Churchill 1948-ban jelentette meg monumentális művét a második világháború történetéről. Mivel szigorúan titkos dokumentumokhoz is hozzájuthatott, művét hamarosan a háborúról szóló legmegbízhatóbb beszámolónak kezdték tekinteni, ő pedig 1953-ban megkapta érte az irodalmi Nobel-díjat. Most azonban már az is világos: a könyv segítségével elleplezhette hibáit és gyengeségeit a történészek későbbi nemzedékei elől.
Reynolds szerint Churchill Sztálinhoz fűződő viszonyát is kozmetikázta. Emlékirataiban a miniszterelnök azt hangoztatja, hogy már korán felfigyelt a kommunizmus veszélyére, Reynolds kutatásai viszont afelé mutatnak, hogy Churchill kezdetben még jobban bízott a szovjet vezetőben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap