Ötszázhatvan éve vívták meg a várnai csatát

1444-ben a török terjeszkedés ellen a pápa vezetésével nemzetközi koalíció jött létre, amely céljául a Balkán-félsziget felszabadítását tűzte ki. A készülő nagyszabású offenzívától megrémült Murád szultán rendkívül kedvező békeajánlattal állt elő. Vállalta, hogy Szerbiától kivonja katonáit, 100 ezer arany hadisarcot fizet a magyar királynak, és háború esetén 30 ezer fegyverest bocsát rendelkezésére. Ulászló király elfogadta a békeajánlatot, de később a pápai legátusnak esküt tett, hogy a béke érvénytelen lesz. Augusztus 15-én Nagyváradon megkötötték a török-magyar `hamis` békét, egy hét múlva Szerbia felszabadult.

 

Egy hónappal később a tíz évre kötött békét a pápai legátus Cesarini felszólítására megszegték. A magyar hadak a király és Hunyadi János vezetésével Orsovánál átkeltek a Dunán, és benyomultak a török kézen lévő Bulgária területére. A békekötésről szállongó hírek megzavarták a szövetséges hadakat, a szerbek egyáltalán nem csatlakoztak a koalícióhoz, a Boszporuszt elzáró flotta pedig nem volt képes meggátolni a szultáni hadak átkelését. 1444. november 10-én a Fekete-tenger parti Várnánál a mintegy háromszoros túlerőben lévő török sereg megsemmisítő győzelmet aratott a visszavonulás lehetőségétől elzárt keresztény had felett. A csatában életét vesztette a 20 éves Ulászló király, a pápai legátus és számos magyar zászlósúr, Hunyadi pedig menekülésre kényszerült. Ezután a törökök még jobban megvetették a lábukat a Balkánon. 

 

(MTI)