Exhumálják a Mediciket

A reneszánsz Firenze urai - a boncasztalon

A pisai egyetem felkérésére egy régészcsapat állt fel, hogy exhumálják a Medici-család sírjait. A tervek szerint jövő év júniusáig több mint ötven sírt nyitnak fel, a holttestek egyes részeit genetikai elemzésre küldik. A kutatók azt remélik, hogy az így nyert genetikai kódok alapján meghatározhatják a Mediciek betegségeit, étkezési szokásait, elhalálozásuk okait és természetes apjuk kilétét. A régészek felnyitják a Medici-kápolna összes fontosabb sírját a San Lorenzo templomban, Firenzében.

Lorenzo de' Medici

A templomhoz telepítenek egy mobil-laboratóriumot is, hogy a testek minél kevesebb hánytorgatásnak és károsodásnak legyenek kitéve. A távlati tervek között szerepel egy olyan virtuális galéria elkészítése, ahol a Medici-család tagjainak rekontruált három dimenziós arcképei tekinthetőek meg, valamint környezetük ismert tárgyainak képei.

Az előzmények

1996-ban a Ricardi Medici palota pincéjében rég elveszettnek hitt leletekre bukkantak. Több fogra, hajtincsekre, egy véres, tőrszúrásokkal szaggatott ingre, és egy csizmára. A tárgyakat feltehetően 1895-ben emelték ki a koporsókból akkor, amikor Lorenzo Medici, az Il Magnifico (1449-1492) és bátyja, Giuliano (1453-1478) tetemeit exhumálták. A fogak és a hajtincsek Lorenzótól származnak, míg a halálos tőrszúrás nyomait még ma is jól őrző véres inget Giuliano viselte akkor, amikor 1478-ban meggyilkolták. A tárgyak a Medici-múzeum féltett kincsei voltak 1929-től, ám 1966-ban, az Arno folyó nagy áradásakor eltűntek.

A Medici-család a XIII. században költözött Firenzébe, és a város gazdasági ügyeinek fele nemsokára az õ kezükbe jutott. Hamarosan Cosimo Medici állt a város élén; szorgalma és türelme jóvoltából felhalmozódott pénzébõl pedig káprázatos palotákat, fényûzõ lakhelyeket építtetett.

Lorenzo Medici az apja, Cosimo halála után 1469-tól egyeduralkodóként irányította Firenze város életét. Méltán nyerte el kortársaitól az Il Magnifico, a nagyszerű jelzőt: műveltsége és a városban általa emeltetett épületek szépsége kiemelte kortársai közül. IV. Sixtus pápával azonban rossz viszonyban állt, mert az a vele rivalizáló Pozzi családot pártolta. Firenzében ugyanis két nagyhatalmú család élt: a Mediciek és a Pazzik. A Pazzik, hogy a hatalmat megszerezzék, elhatározták, hogy meggyilkoltatják Lorenzót és Giulianót a firenzei katedrálisban. Lorenzo el tudott menekülni, de Giuliano holtan esett össze. Az összeesküvő előkelők közül hetvenet, a hozzájuk közel állók közül kétszáz embert végeztek ki. Mikor a Pozzik és a pápa unokaöccse meggyilkoltatta testvérét, Giulianót, őt magát pedig súlyosan megsebesítették, habozás nélkül háborút indított a pápaság ellen, amely Róma számára megalázó békével zárult.