Anatóliában termesztették a legrégibb gabonát
2008. június 24. 13:17
A legrégibb ember által termesztett gabona maradványaira bukkantak rá a régészek az anatóliai Catal Hüyük neolitikus településén - adta hírül az Anatolia hírügynökség.
Korábban
Akkaya az egyetem több más szakértőjével együtt elemezte a mintákat, és egyben a korábbi vizsgálatok során elemzett leleteket felhasználták az összehasonlításhoz. A török kutatóknak azonban eddig sem volt okuk a panaszra: a korábban legrégibbnek tartott 6000 éves minták is Anatóliából, Karacadag térségéből származtak. Egy másik kutatás ellenben tízezer évesre teszi az első gabonamagvak korát.
A kutatók nagyon fontosnak tartják azt is, hogy első alkalommal elemezték a mintákat hazai egyetemen, és a vizsgálatokhoz nem volt szükség a nyugat-európai egyetemek laborjainak bevonására. Az eredményeket hamarosan egy tudományos lapban teszik közzé - ígérte a kutatás vezetője.
Çatal Hüyük (törökül "villa-halom"; másképp: Çatal Höyük, Çatalhöyük, Çatalhüyük) egy híres, az i.e. 7. évezredből származó neolit-kori régészeti lelőhely Törökországban, a Konya-síkság búzamezői közt, Konya várostól délkeletre. A levantei térség PPNB régészeti kultúrájával körülbelül egy időben létezett. A régészek eddig 14 réteget tártak fel, amelyek összességében elérik a mintegy 15 méteres magasságot.
A település az i.e. 6800-6300 közötti időszakban volt lakott, fénykorában mintegy 1000, átlagosan 25 m2 alapterületű ház adott otthont mintegy 5000 lakosának. A település alapterülete körülbelül 12 hektáros volt. Ez más korabeli lelőhelyekhez képest óriási szám, azonban a nagy mennyiségű lakosság körében meglévő társadalmi hierarchia, a városi lét egyik kritériuma nyomaira nem sikerült rábukkanni, és még a településszerkezet sem utal különbségekre. Városfalat sem sikerült eddig feltárni.
A lelőhelyet az 1950-es években fedezték fel, de feltárását csak 1961-1965 között kezdte meg a James Mellaart vezette régészcsoport. 1993 óta Ian Hodder vezetésével ismét nemzetközi ásatások folynak Çatal Hüyükben. A leletekből állandó kiállítás látható Ankara városában, az Anatóliai Civilizációk Múzeumában és a konyai Régészeti Múzeumban. A helyszín egész évben látogatható, de a látogatóközpontban csak a leletek másolatai tekinthetők meg. További részletek a Wikipedia szócikkében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap