Online adatbázisban az elveszett orosz műkincsek

Pár napja egy új online adatbázis segíti a kutatókat, bűnüldözési ügynökségeket, és a műkincspiac tagjait, hogy megtalálják az elveszett orosz műkincseket - számolt be róla a Kulturális és Filmművészeti Szövetségi Ügynökség. A http://www.lostart.ru oldal jelenleg oroszul érhető el, az adatbázisba a 13 múzeumból eltűnt 46 ezer műtárgy, 3541 könyvritkaság, kézirat és levél adatai kerültek be. A szervezők szerint a harcok során további 1,1 millió levéltári dokumentumnak is nyoma veszett.

A német hadsereg 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót, és a háború végére, 1945 májusára az ország európai része romokban hevert. A nácik közel 423 múzeumot fosztottak ki szisztematikusan, művészettörténészek segítségével (ezekből 158 ma az Orosz Köztársaság területén található), és vitték a műkincseket Németországba. Bár sokak szerint az elvitt tárgyak jelentős része megsemmisült, vannak, akik még reménykednek abban, hogy nagy részük még ma is megvan. Ilyen például Anatolij Vilkov, az orosz kormányzat kulturális figyelőszervezete, a Rosokran-Kultura igazgatója, aki szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy jelenleg több európai - főként német - illetve amerikai magángyűjteményekben vannak oroszműtárgyak.

A háború során a legnagyobb veszteség a szentpétervári - akkor leningrádi - múzeumokat érte: a Carszkoje Szelo Állami Múzeumból 13216 műtárgynak veszett nyoma, a Pavlovszk Állami Múzeumból 7306 darabot vittek el, a Peterhof Állami Múzeumból 2149 tárgy tűnt el, míg a Gatchina Múzeumban 9185 elveszett tárgyat számoltak össze. A Tretyakov Galéria katalógusa szerint onnan 37 festménynek veszett nyoma. Bár a németek Moszkvába sosem jutottak el, 38 Tretyakov alkotás azért tűnhetett el, mert a kor európai nagyvárosainak szovjet nagykövetségeinek adták kölcsön azokat. Az Orosz Állami Múzeum 107 tárgyat tart nyilván háborús veszteségként.

Az adatbázisról szóló tudósítások azonban mintha megfeledkeznének arról, hogy a nagy felhajtás, és az orosz állam erejét demonstráló akciók mögött a mai napig megoldatlan problémák állnak. A Vörös Hadsereg ugyanis kilépve az egykori szovjet határok mögül szisztematikusan kifosztotta és lerombolta mindazt, amit korábban a náciknak nem sikerült, és vittek mindent, ami csak mozdítható volt. Ezek egy részét, így például a pergamoni oltárt, vagy pár évvel ezelőtt a sárospataki könyveket később visszaadták, ám az orosz múzeumok és közintézmények a mai napig igen sok hasonlóképp zsákmányolt tárgyat őriznek, amelyek valódi tulajdonjogáról egy 1998-as törvény értelmében hallani sem akarnak. Vilkov szavai szerint: "ezzel kompenzálhatjuk az orosz veszteségeket".