Magyar kutatók fejtik meg az Arkhimédész-palimpszesztet

Olvashatóvá tenni az olvashatatlant

A középkorban a bizánci szerzetesek a korabeli íráshordozó hiánya miatt gyakran folyamodtak a pergamenek újrahasznosításához, amely nem jelentett mást, mint a korábbi kéziratok lapjain található eredeti írások ledörzsölését. (Palimpsestus jelentése: ledörzsölt, azaz újból felhasznált pergamen-lap.) Így tett az a görög szerzetes (Joannész Müronász) is, aki a 13. században húsvét ünnepére összeállított imagyűjtemény elkészítéséhez különböző 10-11. századi kéziratok lapjait (folium) próbálta újrahasznosítani az eredeti írás kitörlésével.

Feltárultak Arkhimédész titkai

Az imagyűjtemény alsó, ledörzsölt írása így hét Arkhimédész értekezés mellett (amiről a palimpszeszt kódex a nevét kapta), egy eddig ismeretlen Arisztotelész kommentárt, valamint az ókor egyik legtekintélyesebb szónokának, politikusának Hüpereidésznek két - eddig szintén ismeretlen - beszédét rejtette. A pergamenre eredetileg a 10. században írták rá Arkhimédész tanulmányait Konstantinápolyban.

A kódexet 1906-ban J. L. Heiberg, dán filológus fedezte fel Konstantinápolyban. Megállapította, hogy az imagyűjtemény alsó írása Arkhimédész-írásokat tartalmaz, és a javarészét ki is olvasta, illetve rájött, hogy a hét Arkhimédész-értekezés közül három csak itt hagyományozódott az utókorra. A könyv ekkor még a görög egyház tulajdona volt, majd az első világháború után elveszett, és később tisztázatlan körülmények között egy francia családhoz került. 1998-ban árverezte el a Christie's aukciósház New Yorkban.

Így készült a palimpszeszt kódex

A becses kézirat eszmei értékét bizonyítja, hogy a görög kormány megbízottja csak közvetlenül a kétmillió dolláros vételár leütése előtt adta fel a licitet.  Az új tulajdonos, egy kilétét inkognitóban tartó amerikai, bibliofil magánszemély a kötetet letétbe helyezte a Walters Art Museumban (Baltimore, Egyesült Államok). A tulajdonos a vásárlás óta komoly anyagi ráfordítással igyekszik olvashatóvá tenni valamennyi alsó írást, ugyanis az említett Arkhimédész-szövegek mellett az igazi tudományos szenzációt az jelenti, hogy egy eddig ismeretlen Arisztotelész-kommentár, illetve két Hüpereidész-beszéd részletei is felbukkantak a rendkívül nehezen olvasható alsó írás soraiban.

2003-ban a kaliforniai Stanford Lineáris Gyorsítóközpont (SLAC) fizikusai - Uwe Bergmann vezetésével - egy részecskegyorsító röntgensugarai által tették láthatóvá az addig ismeretlen Arkhimédész tanulmányok egyes részleteit. A sikeres vizsgálat széleskörű érdeklődést keltett a többi szövegrészlet iránt. A Cambridge-i Egyetem egyik kutatója, a rigai Natalie Tchernetska vizsgálta meg azokat a pergamenlapokat, amelyeken láthatóan nem Arkhimédész-szövegek voltak. Tchernetska felismerte, hogy egy 10. századi lexikon szerint a kódex két sora Hüpereidésztől származik, de a szövegek nehézsége miatt csak egy lapot adott ki nyomtatásban 2005-ben. 2005 végén aztán Nigel Wilson, az Oxfordi Egyetem professzora "azonosította" az eddig ismeretlen Arisztotelész-kommentárt, amelynek teljes megfejtése azonban még folyamatban van.

Már átvilágítva: a piros pöttyök a korábbi szövegrészleteket jelölik

A 20. században komoly károsodást (penész, ráfestés, stb.) szenvedett pergamenlapok átírását végző kutatók a kódexet jelenleg őrző baltimore-i Walters Art Museum munkatársainak segítségét igénybe véve a legmodernebb technikát felhasználva végzik a gyakran kilátástalannak tűnő feladatot. A munkát az egyes lapokról a legkülönfélébb fényképezési módszerek alkalmazásával (különféle hullámhosszú fény, röntgensugár, stb.) folyamatosan készülő digitális felvételek segítik.

Önmagában is kivételes jelentőségű az az összefogás, ami a legmodernebb természettudományos eljárások és a legrégebbi bölcsészettudomány, a klasszika-filológia hagyományos módszereinek találkozásával jött létre. Történik mindez azon közös cél érdekében, hogy olvashatóvá tegyék a 800 éve hallgatásra ítélt görög műveket. A fizikai eljárások a konzerválástól a fényképezésig méltán keltették fel a szélesebb, a bölcsészettudományok iránt jobbára kevéssé fogékony közvélemény érdeklődését is.

1. Olvashatóvá tenni az olvashatatlant
2. Magyar sikerek a klasszika-filológia világában
3. Hüpereidész visszatér Budára