Romanovokat találhattak Jekatyerinburgban

Alekszej fotója

Az ásatásokat a jekatyerinburgi tudományos és társadalmi szervezetek kezdeményezésére azon a helyen végezték, amelyet a cári család kivégzését irányító Jakov Jurovszkij - nemrég még titkosként kezelt - leírásában jelölt meg. Eszerint a kivégzett család két tagját másutt temették el, mint a többieket, hogy a létszám alapján ezzel is megnehezítsék az esetleges későbbi azonosítást.

Közben az orosz legfelsőbb ügyészség pénteken bejelentette: újra nyomozást rendelt el a cári család első öt tagja, illetve a velük lévő személyzet maradványainak 1991-ben történt megtalálása ügyében, mivel "új körülmények merültek fel".

A július-augusztusban megtalált csontdarabokról és szilánkokról azt feltételezik, hogy Alekszej trónörökös és Mária nagyhercegnő maradványai, amelyeket az Interfax hírügynökség szerint átadták a törvényszéki orvostani szakértőknek azonosítás céljából. Nyikolaj Nyevolin, a szverdlovszki törvényszéki orvostudományi intézet vezetője közölte: a maradványok olyan kicsik, hogy csakis a genetikai vizsgálatokban lehet reménykedni.

Az orosz ortodox egyház egyik szóvivője eközben óvatosságra és alaposságra intett az azonosítást illetően, és emlékeztetett arra, hogy egyháza máig nem ismerte el hitelesnek II. Miklós cár azonosításának eredményét. Ugyancsak óvott az elsietett következtetésektől, és óvatosságra intett a magát a cári család fejének és nagyhercegnőnek tekintő Marija Vlagyimirovna Romanova kancelláriájának vezetője, Alekszandr Zakatov.

Maria Vlagyimirovna Romanova 2005 óta pereskedik a cári család rehabilitálásáért, de keresetét az ügyészség elutasította azzal, hogy a cárt nem bírósági ítélet alapján végezték ki, hanem közönséges bűnügy áldozatává vált. A napokban egy bíróság úgy döntött: a legfelsőbb ügyészségnek szeptember 25-ig döntenie kell arról, hogy politikai represszió áldozatává nyilvánítja-e, illetve rehabilitálja-e a cári család 1918-ban agyonlőtt tagjait.

II. Miklós cár 1917. március 2-án (az orosz ortodox naptár szerint 15-én) lemondott trónjáról fivére, Mihail Alekszandrovics nagyherceg javára. A lemondott cárt március 8-án az Ideiglenes Kormány utasítására letartóztatták, és Carszkoje Szelóba, majd a szibériai Tobolszkba vitték, a bolsevik hatalomátvétel után, 1918 áprilisának végén pedig az uráli Jekatyerinburgba szállították. Az 1918. július 17-re virradó éjszakán az Ipatyev-ház alagsorában gépfegyvertüzet zúdítottak a cárra, családtagjaira és a személyzet velük lévő tagjaira. Hét személy maradványait 1991-ben találták meg és azonosították, majd a családot 1998-ban temették újra a szentpétervári Péter-Pál-erődben, a cári család tagjainak hagyományos temetkezési helyén.

A felperesek azzal érvelnek, hogy a családot az urali területi tanács határozatára ölték meg, s bár bírósági ítélet valóban nem született az ügyben, akkoriban minden hatalom a tanácsoké volt, és a sztálini megtorlások mostanra rehabilitált áldozatait sem bírósági ítéletek alapján ítélték el, illetve végezték ki.

Vagyim Vinner, az orosz történelmi és politológiai akadémia professzora egyenesen azt fejtette ki, hogy a maradványok semmiképpen nem származhatnak Alekszej cárevicstől és Mária nagyhercegnőtől, illetve a Romanov család tagjaitól, ugyanis a feltárt helyen a temetés csupán mintegy 50 évvel ezelőtt történt, ráadásul azon a helyen keresték a maradványokat, amelyet Jakov Jurovszkij feljegyzéseiben megjelölt, de ezekről az iratokról már rég kiderült, hogy hamisítványok.

(Múlt-kor/MTI)