Fémkatonák kalauzolnak majd a dunai Gibraltárban

Közösen hasznosított örökség

Megóvására és fejlesztésére tulajdonosi összefogással külön szervezetet hoztak létre 1991-ben, s most joggal bíznak abban, hogy a turisztikai látványosságokat szolgáló segéd-építményekkel gazdagított létesítmény 2008-ban felkerül a világörökség védett helyszíneinek listájára.

Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 1972-ben határozott arról, hogy létrehozza a Világörökség Bizottságot. Ugyanekkor fogalmazták meg azt a dokumentumot, amely a világ kulturális és természeti kincseinek védelméről szól. Csaknem 200 ország csatlakozott az egyezményhez, köztük Magyarország (1985-ben), a világörökségnek nyilvánított helyszínek száma pedig egyre nő. A tagországok maguk határozzák el, melyik helyszínüket javasolják a felvételre, a szakértők megvizsgálják, majd előkészítik a Világörökség Bizottságának a döntését. Magyarország Szlovákiával közösen igazi különlegeséggel pályázik, az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt épült dunai erődrendszerrel, amelynek egyik fele nálunk, a másik a szlovák oldalon található.

A monarchia legnagyobb, 200 ezer katonát befogadó erődrendszere méltán nevezhető a Duna Gibraltárjának. Az Öreg- és Újvár, a Vág-hídfő, a Csillag erőd, a Nádorvonal, a Vág-vonal, a Monostori erőd és az Igmándi erőd 1805 és 1877 között épült. A kor hadászati tudományának, katonai építészeti ismereteinek legmagasabb fokú teljesítményének mondható, amely - mert a fejlődés az elkészültekor túllépett rajta - teljes épségben megmaradt az utókornak. Kiképző bázisként működött a két világháború között, majd szerencsésen túlélte azt is, hogy a szovjet csapatok a Központi és a Monostori erődben Közép-Európa legnagyobb fegyverraktárát alakították ki.

A rendszerváltást követően a vagyonkezelésre, állagmegóvásra, hasznosításra öt tulajdonosa - két minisztérium, a Kincstári Vagyonigazgatóság, a megyei és városi önkormányzat - megalakította a Monostori Erőd Kht-t. A történelmi erődrendszer külön-külön öt éve szerepel a két állam lehetséges jelölti listáján, majd az EU-hoz történt csatlakozás után közös tervek születtek, hogy a védelmi rendszer 19. századi állapotát bemutassák.

A közös magyar-szlovák dokumentációt 2007. februárjában fogadták el, a felvételről a döntést előkészítő szakértők pedig ősszel érkeznek majd meg. Vitathatatlan a létesítmény kimagasló egyedi értéke, hiszen több mint 300 évre visszamenőleg jeleníti meg az európai védekező harcászati technológiát, ahol az uralkodócsalád menekítésére is szolgáló, esztétikus építészeti megoldások is megtekinthetőek. A két ország szakembereinek közös munkája során az is bebizonyosodott, hogy egyik oldal sem teljes a másik nélkül.

1. Közösen hasznosított örökség
2. Csillagtúra a Monarchia erődrendszerében