A Monarchia milliárdosa alapította a magyar egyiptológiát
2007. május 14. 08:00
Az egyiptomi magyar ásatások százéves történetét ismerteti most megjelent könyvében Vörös Győző egyiptológus.
Korábban
Back Fülöp, a párizsi székhelyű Orosdi-Back Világkereskedelmi Vállalat társtulajdonosa, "mai fogalmak szerint multimilliárdos", 1907-ben határozta el, hogy saját költségén ásatásokba kezd, s a leletekkel megajándékozza "szeretett szülővárosát, Budapestet". "Az ásatások igen sikeresnek bizonyultak. Nemcsak óbirodalmi sírokat tártak fel, de egy templomot is felfedeztek, I. Ptolemaiosz Szótér fáraó templomát, csodálatosan szép hieroglifikus feliratokkal és domborművekkel" - mondta Vörös Győző, hozzátéve, hogy a fehér mészkőből faragott templomfal kövei ma a Szépművészeti Múzeum büszkeségei.
A sikerek fényében Back Fülöp újabb koncessziós területet kapott, ahol egy, az i.e. III.-II. századi érintetlen ptolemaida-temetőre, 72 festett fakoporsóra, köztük aranyozott antropoid szarkofágra és óriási mennyiségű leletre bukkantak. A korabeli szokások szerint a régészek elkérhették a leletek felét - Back Fülöp része 70 ládát töltött meg, amelyeket Budapest, Bécs és Krakkó múzeumainak ajánlotta fel. Ferenc József császár 1909-ben magyar nemességet és "surányi" előnevet adományozott Back Fülöpnek, címerpajzsában az egyiptomi templom-hieroglifával, utalva arra, hogy egy új templomot fedezett fel.
A szerző ismertetésében Vörös kitért gróf Almásy Lászlóra, aki 1926-ban kezdte az ásatásokat a Líbiai-sivatagban, ahol a predinasztikus, azaz a fáraók korát megelőző korszakot kutatta, s 1200 ládányi leletet szállított a Kairói Régészeti Múzeumba. Az egyiptológus beszélt Mahler Edéről, akit a modern ókori keleti kronológiakutatás alapítójának nevezett. "Izraelben, ahol a vallási ünnepek megállapítása miatt rendkívül fontosak az ókori keleti kronológiaszámítások, az ő munkáira alapozzák a dátumok kitűzését" - mondta.
A szerző beszélt Fehérvári Gézáról, a Londoni Egyetem nyugalmazott professzoráról, Magyarország egykori kuvaiti nagykövetéről is, aki "bebizonyította, hogy középkori kézirat alapján is lehet ásatásokat folytatni", és a szakma egyik legismertebb tagjáról, Kákosy Lászlóról, aki Thébában, a Nemesek temetőjében végzett feltárásokat.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Betegen állt ki utolsó meccsére a bokszlegenda, Muhammad Ali 09:50
- Három napot töltöttek az égitesten az utolsó holdutazás űrhajósai 09:05
- Egymilliárd forintos beruházás következtében épült meg a Borsodi Vegyi Kombinát tegnap
- Wágner Levente naplója a Don-kanyarból tegnap
- A finnek meglepetésszerű győzelmet arattak a szovjetek felett a kolbászháborúban tegnap
- Végigharcolta a 20. század nagy háborúit Adrian Carton de Wiart tegnap
- Egész életében a lengyel szabadságért küzdött Bem József tegnap
- Nehezen indult be Karády Katalin pályafutása tegnap