Fába zárt történelem
2006. december 14. 12:30
A különleges vizsgálatról, illetve saját tapasztalatairól és a hazai eredményekről Grynaeus András dendrokronológus nyilatkozott a Múlt-kornak.
Korábban
Hurrikánok hatását vizsgálják
Az 1990-es évek közepe óta az Egyesült Államok délkeleti részén jelentősen megnőtt a hurrikánok száma, a Tennessee Egyetem kutatói pedig éppen e növekedés okát vizsgálják. Számos kérdés vár megválaszolásra, például, hogy a növekedés a rendszeresen bekövetkező aktivitási ciklus része, vagy az okok között a globális éghajlatváltozás keresendő. A vizsgálatot nehezíti, hogy a délkeleti hurrikánok történetéről csak körülbelül 100 évre visszamenőleg vannak dokumentált adatok, ami nem elegendő egy több évtizedig is eltartó ciklus felállításához.
Claudia Mora és Henri Grissino-Mayer kutatásukban azonban öreg fák évgyűrűinek elemzésével kitolták a hurrikánok történelmét 220 évre. "Úgy gondoljuk, hogy kutatásaink fényt deríthetnek arra, mivel állunk szemben: egy hosszú távú ciklikus ismétlődéssel vagy valami emberi tevékenység által előidézett okkal" - nyilatkozta Mora, a Tennessee Egyetem Föld- és Bolygótudományok tanszékének vezetője.
Az évgyűrűkben található különböző oxigénizotópokból lehet következtetni arra, hogy a fát érte-e hurrikán. A hurrikán által szállított nedvességben ugyanis az oxigén 18-as és 16-os tömegszámú izotópjának aránya más, mint a normál esővízben, amit a fa elnyel. Ha a hurrikánból származó nedvesség a fa közelében csapódott le, akkor azt a fa felszívta, és kialakult az oxigénizotópok említett aránya annak az évnek a gyűrűjében. |
Az első adatokat a Valdosta Állami Egyetem területén gyűjtötték, ahol korábban Grissino-Mayer dolgozott. A két professzor aztán kiterjesztette kutatását a Lake Louise (Kanada) közelében fekvő mocsaras területre, ahol a vízfelszín alatt igen öreg fák is megmaradtak. Figyelemreméltó, hogy az évgyűrűk oxigénizotópos elemzése milyen pontosan meg tudja mutatni a hurrikán pusztításának idejét: a mintákat 50 évre visszamenőleg összehasonlították az Országos Meteorológiai Szolgálat megfelelő adataival, és csupán egy évet találtak, amikor az évgyűrűk alapján beazonosított hurrikán nem szerepelt a hivatalos feljegyzésekben.
Hogyan zajlik a gyakorlatban a famaradványok kormeghatározása? Grynaeus András dendrokronológust kérdeztük. |
Mora és Grissino-Mayer közben már a módszer javításán dolgozik: szeretnék pontosan kimutatni, mikor térnek el az oxigénizotópok az évgyűrűben, és meg akarják határozni, hogy a hurrikán a hurrikánszezon melyik időszakában sújtotta a fát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap