A művészi másolás mestere: kiállítás az első festménykatalógus készítőjéről

Korábban

60 év után visszatért a kesztyűs pasas

Mona Lisa terhesen állt modellt

Előkerült a Borgia-pápa botrányfreskója

Rejtélyes trükkökkel dolgoztak a reneszánsz festők

A felvilágosodás korának előfutára

Velazquez képei egyedül is megállják a helyüket a IV. Fülöp számára vásárolt képek között, Teniers csupán másolóként és a katalógus kitalálójaként ismert. Miért is kéne emlékeznünk egy képeket ábrázoló képeket kedvelő németalföldi piktorra?

1660 táján a kéziratos leltár már megszokott volt, az illusztrált nyomtatott könyv is létezett már legalább 150 éve, de egyetlen gyűjtőnek, kurátornak, nyomdásznak vagy kiadónak sem jutott eszébe, hogy ezt a kettőt kombinálja, és így katalogizálja a reneszánsz és a reneszánsz utáni Európa nagy gyűjteményeit. Éppen ekkor fejezte be egy flamand festő, ifjabb David Tenier a Lipót Vilmos főherceg, III. Ferdinánd német-római császár testvére számára készült festménykatalógusát. Tenier munkájának a Theatrum Pictorum, vagyis a festészet színháza nevet adta, s benne a - nagyjából a főhercegi gyűjtemény felét kitevő - jelentősebb olasz festmények szerepeltek.

A főherceg és Tenier meglehetősen furcsa párost alkottak. Lipót 1614-ben született, egyházi pályára szánták, jezsuiták nevelték, és már 11 évesen megkapta első püspökségét. 23 éves korára már négy helyen volt püspök és érseki rangot is megszerezte. 25 évesen bátyja, a császár, kinevezte a császári csapatok tábornokának. Lipót a harmincéves háború önhitt, ambíciózus és bosszúálló hadvezére lett: katonai alkalmatlansága miatt vereséget vereségre halmozott, míg végül elbocsátották a hadseregtől. A szégyentől unokatestvére, IV. Fülöp spanyol király mentette meg, aki felajánlotta, hogy Németalföld helytartója legyen. Végül 1647-1656 között töltötte be ezt a tisztséget Brüsszelben. Ebben a kilenc évben akkora festménygyűjteményt halmozott fel, hogy palotájának minden falát a padlótól a plafonig szorosan egymás mellé rakott képek díszítették.

Teniers 1610-ben született. Apja, idősebb David Teniers, Rubens műhelyében dolgozott festőként; fia, a harmadik David Teniers is festéssel foglalkozott. Követve a parasztábrázolás Németalföldön elterjedt hagyományait, szívesen festett jókedvű parasztokat, képein megjelentek az emberi szerepekbe bújtatott macskák és majmok is. Lipót Vilmos főherceg rögtön felfigyelt rá, és 1650-ben, udvari festője halála után, Teniers-t azonnal a főherceg képtár igazgatójává nevezte ki. Teniers elhalmozta a főherceget képeivel: munkái Tiziano, Raffaello, Giorgione mesterművei és néhány akkoriban modernnek számító festő alkotásai mellé kerültek.

Teniers minden bizonnyal komoly szerepet játszott a herceg hatalmas gyűjteményének kialakításában. Feltehetőleg ő tanácsolta pártfogójának, hogy szerezzen meg 80 velencei festményt Hamilton hercegének birtokáról alig egy hónappal azelőtt, hogy a herceget 1649-ben Cromwell emberei kivégezték. Ez lett ugyanis az első szállítmány abból a 400 festményből, amelyet Lipót megvett a hercegi gyűjteményből. Hamilton gyűjteményét még napjainkban is a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, voltaképpen ez az angol örökség egyik legnagyobb, ma is számontartott veszteségének tekinthető. Valószínűleg a Hamilton képek Lipóthoz kerülése ihlette a Theatrum Pictorum gondolatát.

1. A felvilágosodás korának előfutára
2. A XVIII. századi katalógusok mintája

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”