Kolumbusz génjei még mindig titokzatosak

Kolombusz 500 éves misztériuma

José Antonio Lorente spanyol tudós, a híres tengerész nevét viselő, vele vélhetően rokonságban álló 500 spanyol, francia, portugál és olasz ember génjeit elemezte a Granadai Egyetem genetikai tanszékén, s összevetette a Kolumbusz koponyájából vett DNS-sel, végül azonban kénytelen volt elismerni, hogy a génelemzés hagyományos módszereivel nem sikerült bizonyítani a rokonságot.

Kolumbusz származásával kapcsolatban hosszú ideje folynak a viták. Az alapverzió szerint 1451-ben Genovában született, ugyanakkor tény, hogy kizárólag spanyol és latin nyelvű levelek és feljegyzések maradtak fenn tőle, még az olasz bankoknak is kasztíliai nyelven írt. Az sem illett különösebben egy takács fiához, hogy amikor megérkezett Portugáliába, és még csak távoli terveiben szerepelt a nagy utazás, azonnal beházasodott egy régi nemesi családba, később pedig Spanyolországban bejutott a legmagasabb udvari körökbe.

Szinte semmit sem tudunk róla, ábrázolásai is egytől egyig halála után készültek

Vita folyik arról is, hogy Kolumbusz esetében Genova az olasz várost jelenti-e, vagy pedig Palma de Mallorca egyik elővárosát, amelyet ugyancsak így hívnak.

Az egyik legérdekesebb elmélet - amelyet elsőként a múlt század elején a spanyol Salvador de Madariaga állított föl, és azt a 70-es években a nácivadász Simon Wiesenthal is átvett - szerint Kolumbusz zsidó volt, aki az inkvizíció elöl menekülve saját maga és hitsorsosai életét úgy akarta megmenteni, hogy kiutazik a messzi újvilágba, az Atlanti-óceán túlsó partjára. Ebben az időben az ország keresztény visszahódítása idején a mórok a zsidókkal együtt menekültek el Spanyolországból. Wiesenthal szerint Kolumbusz felfedező útját is zsidók finanszírozták.

A hipotézissel kapcsolatban azonban a legérdekesebb kérdés az, hogy mit tudhatott Kolumbusz az Atlanti-óceán másik oldaláról, ugyanis vannak utalások arra, hogy Kolumbusz tudta, milyen széles az óceán, mert előtte más tengerészek titkos küldetésben már jártak odaát - olvasható a Die Welt online változatában.

A rejtélyes életű tengerész holtában sem nyugodhat: spanyol kutatók nemrég bejelentették, hogy Kolumbusz Kristóf sevillai maradványainak vizsgálatával lezárhatják a híres felfedező végső nyughelyéről évszázadok óta folytatott vitát. A Múlt-kor összeállítása a legújabb vizsgálati eredmények mellett azt is bemutatja, milyen örökséget hagyott ránk az 500 éve elhunyt felfedező.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)