200 éve született Giuseppe Mazzini
2005. június 22. 15:18
Kétszáz éve, 1805. június 22-én született Genovában Giuseppe Mazzini olasz forradalmár, író, az olasz nemzeti egység egyik `atyja`.
A köztudatba akkor került be neve, amikor nyílt levélben szólította fel Károly Albert piemonti királyt, hogy adjon alkotmányt népének, és a nemzeti mozgalom élére állva űzze ki az osztrákokat Itáliából. A király válaszul letartóztatással fenyegette meg Mazzinit, ha lábát országába teszi. Mazzini ezután megszervezte az Ifjú Olaszország (Giovine Italia) mozgalmat, amelynek célja az volt, hogy az idegen uralom alól felszabadított olasz államokat szabad és független köztársaságban egyesítse, amelynek Róma a fővárosa. Az idealista, demokrata és republikánus Mazzini megszállottan hitt abban, hogy ez a "harmadik Róma", az ókori és a pápai Róma örököse a többi elnyomott népet is felkelésre bírja, s létrejön a nép által uralt új Európa. A cél érdekében később megalapította az Ifjú Németország, Ifjú Lengyelország, majd végül az Ifjú Európa mozgalmat is. "Sem a király, sem a pápa - csak Isten és a nép nyithatja meg az utat a jövőbe" - írta.
Eszméi megragadták az olasz ifjúság képzeletét, az Ifjú Olaszországnak 1833-ra több mint 60 ezer tagja volt, Mazzini röpiratait az egész félszigeten terjesztették. A felkelési kísérletek azonban kudarcba fulladtak: Piemontban 12 összeesküvőt végeztek ki nyilvánosan, őt halálra ítélték és Svájcba kellett menekülnie. (Ekkor mondta prófétaként: Az eszmék gyorsan érnek, ha mártírok vérével táplálják őket.) Ezután megpróbált ezer önkéntest toborozni, hogy betörjön Szavojába, de csak 200-an gyűltek össze, - így elvetette az ötletet. A balsikerek nyomán az Ifjú Olaszország szervezetként megszűnt, de szelleme tovább élt. A csalódott, nyomorgó Mazzini Angliába költözött, ahol tanulmányokat írt, olasz iskolát létesített és megpróbálta újraszervezni mozgalmát. Az angol közvélemény rokonszenvét is megszerezte, amikor kiderült, hogy a kormány cenzúrázza levelezését. Az 1848-as forradalmak kitörése után az osztrákok ellen fellázadt Milánóban termett. Kezdeti népszerűségét azonban hamar elvesztette, amikor a független köztársaság mellett kardoskodott, holott a város vezetői inkább Piemont támogatását kérték a Habsburgok ellen. A vita hamarosan okafogyottá vált, mert Radetzky marsall Custozzánál legyőzte a szárd-piemonti csapatokat, így Mazzininek - aki egy ideig Garibaldi szabadcsapatában harcolt - menekülnie kellett. Egy ideig Firenzében tartózkodott, innen hívták Rómába az 1849 januárjában kikiáltott köztársaság vezetői. Mazzini úgy vélte, végre eljött az általa megálmodott harmadik Róma ideje, ezért azonnal az Örök Városba sietett. A nép triumvirré, gyakorlatilag a köztársaság vezetőjévé választotta. Uralma azonban nem tartott sokáig, április végén az elűzött pápa kérésére francia csapatok vették ostrom alá Rómát. A hősiesen védekező köztársaság július elején elbukott, a város eleste után Mazzini ismét száműzetésbe kényszerült.
Londonban újfent a forradalmi szervezkedésbe vetette magát, tárgyalt Kossuth Lajossal is egy európai szövetségről az elnyomott népek felszabadítására. Az előző évtizedek forradalmi szelleme azonban eltűnt: 1853-ban a milánói felkelést leverték, kudarcba fulladt a carrarai lázadáskísérlet és az 1857-es calabriai partra szállás is. Az olasz nemzeti egység hívei - jóllehet a forradalmár Mazzinit továbbra is tisztelték - egyre inkább a reálpolitikus szárd-piemonti miniszterelnök, Cavour gróf felé fordultak. Mazzini nem helyeselte Cavour szövetségét III. Napóleon francia császárral, amelynek nyomán az osztrákokat kiszorították Észak-Itáliából, de nem támogatta az `akciópártot` sem, amely Garibaldi 1860-as szicíliai partra szállását szervezte. Mazzini rövid időre megjelent Nápolyban, amikor ott Garibaldit diktátornak kiáltották ki, de visszatért Londonba, amikor 1861-ben kikiáltották az egységes (Velence és Róma nélküli) Olasz Királyságot.
A republikánus Mazzini soha nem fogadta el a királyi jogar alatt egyesülő Itáliát, nem fogadta el olasz képviselővé választását és élete végéig külföldön élt. Azt hittem, Itália lelkét ébresztem fel, de csak a testét látom - mondta keserűen. 1870-ben részt akart venni egy köztársaságpárti szicíliai felkelésben, de menet közben elfogták, s csak Róma elfoglalása után engedték szabadon. Élete utolsó néhány hetét álnéven Pisában töltötte, itt is halt meg 1872. március 10-én. Mazzini megítélése életében változatos volt: tartották hősnek, később közellenségnek, de halála után nemzeti hősnek nyilvánították és szobrokat emeltek tiszteletére. Ő az örök forradalmár jellegzetes példája, aki mindig veszélyt jelentett az abszolút hatalomra törő kormányokra. Elvitathatatlan szerepet játszott a modern Olaszország létrejöttében, az eszméit tovább vivő köztársasági párt ma is fontos szerepet játszik az olasz belpolitikában.
(Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Lumbini buddhista szobrai
- Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
- Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
- Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról
- Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
- Női ruhában menekült az orosz nagyherceg a lengyel felkelők elől tegnap
- Váratlan füles segítette leleplezni az igazi robbantókat tegnap
- A pápát is fogságba ejtette a vaskezű IV. Fülöp tegnap
- Zajos sikere volt a „csendes Beatle” George Harrisonnak tegnap
- Lumbini buddhista szobrai tegnap
- Zavarba ejtően pajzán rajzok díszítették a középkori kódexeket tegnap
- Minden vendégét egyforma kedvességgel üdvözölte Gundel Károly 2024.11.28.
- Rettegett Iván megalázkodva kért békét Báthory Istvántól 2024.11.28.