A második világháború eseményeire emlékeztek a hétvégén

Katyn

Lengyelország hitleri lerohanását követően, 1939. szeptember 17-én a Molotov-Ribbentrop-paktumnak megfelelően a Szovjetunió is megtámadta kelet felől az országot. 1940 májusában mintegy 22 ezer lengyel hadifoglyot - tartalékos tiszteket, határőröket, rendőröket és polgári személyeket - a legfelső szovjet vezetés és Joszif Sztálin utasítására a szovjet belügyi rendőrség, az NKVD Katynban, Harkovban és Kalinyinben (a mai Tverben) agyonlőtt, majd tömegsírokba temetett. Hétezer kivégzett lengyel polgári személy sírját ma is keresik. A varsói évfordulós megemlékezésen több százan vettek részt. Lerótták kegyeletüket mások között parlamenti képviselők, a katolikus egyház és a Katyn Bizottság - a megöltek családtagjait egyesítő szervezet - jelen lévő tagjai is.

 

Kwasniewski beszédében hangsúlyozta, hogy a katyni bűntett ügyében minden tisztázatlan részletet ki kell deríteni, és Lengyelország elvárja Oroszországtól: a mészárlást ismerje el népirtásnak, mint tette ezt Nürnbergben a nácik által elkövetett háborús bűntettekkel kapcsolatban. Oroszország hivatalos álláspont szerint a katyni tömegmészárlás csupán olyan köztörvényes bűncselekmény, amely elévül. Az orosz katonai ügyészség 2004. szeptember 21-én lezárta az ügyben 14 éve folytatott vizsgálatot, anélkül, hogy bárki ellen vádat emelt volna. A fasizmus és kommunizmus bűntetteit vizsgáló lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete 2004. november 30-án ezért saját vizsgálatot indított a katyni vérengzés ügyében. Az orosz ügyészség azonban - korábbi ígéretei ellenére - nem tette hozzáférhetővé a lengyelek számára az orosz vizsgálat 183 kötetnyi iratanyagát.

 

Kwasniewski az évfordulón magas lengyel érdemrendekkel tüntetett ki 48 személyt, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a katyni bűntett kiderítésében és dokumentálásában. Köztük volt 31 orosz és ukrán állampolgár - történészek, a Memorial társaság tagjai és a kihantolási munkálatok résztvevői.

1. Katyn
2. Seelow