Zsidó néprajzi múzeum lesz a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

A pályázatot a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) írta ki, a felhívásra nyolc beadvány érkezett. Az eredményt, a zsűri által készített rangsort Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató ismertette. Eszerint a pályázatot a Kőnig és Wagner Építészek Kft. nyerte el, amely és a szerződés megkötése után március 31-ig elkészül az építési engedélyezési tervekkel. A rangsorban a második a Kánon Építészeti Stúdió, a harmadik a Középülettervező Zrt. lett.

A zsűriben a Magyar Építész Kamarával egyetértésben kijelölt szakemberek vettek részt, akik megvizsgálták a pályázatokat, és elkészítették azok értékelését, amelyeket a pályázók rendelkezésére bocsátottak. "A bíráló bizottság 7 tagja közül a Mazsihisznek (Kövesdi Jánosné főmérnök személyében) 1 szavazati lehetősége volt" - áll a közleményben.

Az utca névadója (Rombach (Rumbach ) Sebestyén orvos, akinek tulajdona volt 1806-tól 1833-ig az akkori Országút (ma Károly krt. ) 9. szám alatti átjáró-ház. E házat Pauer háznak hívták építtetőjéről, mielőtt Rumbach megvásárolta. Az átjáróház másik kijárata egy addig névtelen utcára nyílt;minthogy Rumbach közismert és nagy tiszteletnek örvendő orvos volt, róla nevezték el az utcát, 1874-ben. A Rombach család Németországból származott. Rombach Mátyás az 1700-as évek közepén költözött hazánkba. Nagybányán telepedett le, s ott volt orvos:előbb katonai, majd bányaigazgatósági sebész. Fia, Sebestyén is az orvosi hívatást választotta. Bécsben avatták doktorrá 1788-ban. Terézvárosban kezdte el orvosi praxisát. A Podmaniczky és a Munkácsy utca találkozásánál létesítette Pest első gyógyfürdőjét. Hamarosan hírnevet szerzett magának. Nem csak a szegény betegeket gyógyította ingyen, hanem a budai és pesti katonai kórházakban való szolgálatáért sem fogadott el tiszteletdíjat. Önzetlensége a rászoruló betegeken kívül kivívta az uralkodó elismerését is, melynek eredményeként - már mint tiszti orvos - nemesi címet kapott. Ismerje meg a zsinagóga történetét is!

A XIX. század végén közadakozásból épült szecessziós zsinagógát az akkori hitközség az 1980-as évek közepén eladta. Az épületegyüttes egy megállapodás értelmében két éve került vissza a magyar államtól a zsidóság tulajdonába, egy Budakeszi úti ingatlancsoportjáért "cserébe" kapta meg a Mazsihisz. A zsinagógát 2006 áprilisa óta látogathatják az érdeklődők. Az ország második legnagyobb zsinagógájának felújítása az 1990-es években szakadt félbe.

(Múlt-kor/MTI)