Bár négyszer is megfosztották a Habsburgokat a magyar tróntól, egyik alkalommal sem foglalta el más
2021. augusztus 25. 09:31 Németh Máté
Korábban
Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során harmadszor is kimondatott a Habsburgok detronizációja. Az 1849-es trónfosztást azonban megelőzte ugyanezen év március 4-én a magyarokra erőszakolt ún. oktrojált alkotmány kiadása.
Ezt Ferenc József annak fényében lépte meg, hogy korábban Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz főparancsnok a császári csapatok kápolnai sikere után (1849. február 26-27.) győzelmi jelentést tett az ifjú uralkodónak, aki meg volt győződve arról, hogy a magyar szabadságharc ezzel elbukott.
Az olmützi alkotmány a birodalom tartományainak önállóságát komolyan csorbította volna, s feldarabolta volna Magyarország területét, biztosítva Ferenc József számára az abszolutista hatalomgyakorlást. Az osztrák elképzelés reakciót igényelt.
A tavaszi hadjáratok sikerei megteremtették annak a lehetőségét, hogy Kossuth Lajos a győzelmek hatására előterjessze az alkotmányra adott válasz tartalmát. Az Országos Honvédelmi Bizottmány előtt április 12-én, Debrecenben ismertette is elképzelését, amely a függetlenség kimondásáról és a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztásáról szólt.
Noha a bizottság tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől, másnap Kossuth az országgyűlés zárt ülésén is előadta tervét, többek között azzal érvelve, hogy amíg Magyarország nem független, addig külföldi elismerésre sem várhat.
Egy nappal később, április 14-én, a debreceni Nagytemplomban tartott nyílt ülésen, a képviselők közfelkiáltással fogadták el Kossuth javaslatát a függetlenség kimondásáról és az uralkodóház detronizálásáról. Az országgyűlés döntése alapján Kossuth kormányzóelnök lett. Az elfogadott javaslatot tartalmazó Függetlenségi Nyilatkozatot, amelyet az ideiglenes államfő fogalmazott, április 19-én hagyták jóvá.
A nyilatkozat nem érte el igazi célját: Magyarország diplomáciai elismerése és szuverenitásának elfogadása nem történt meg. Mint ismert, augusztusban a szabadságharcot a császári csapatok hathatós orosz segítséggel leverték, a trónfosztásról szóló határozatot pedig semmisnek tekintették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Már csak az Egyesült Államokban használják a Fahrenheit által alkotott skálát 20:20
- A rendőrséghez fordult lapjának hamisítása miatt Jean-Paul Marat 18:05
- Évtizedek alatt vált az emberiség egyik legfontosabb találmányává a távíró 16:05
- Több tucat ember életét követelte a Brooklyn híd felépítése 15:05
- Székesfehérvár lesz a Múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne 13:20
- Megtalálták Francis Bacon kilenc éve ellopott festményét 11:20
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap