Alig voltak kék szemű lakosok a jégkorszakbeli Európában

2016. május 4. 13:03 MTI

Ősi emberi csontmaradványok DNS-ének vizsgálatával feltérképezték Európa jégkorszaki lakóinak génkészletét - számolt be róla a BBC a Nature tudományos lapban közzétett tanulmány alapján, amely az európai őstörténet mintegy 40 ezer évét kutatta. 

Így nézhetett ki egy nő a jégkorszakban

A nemzetközi kutatócsoport 51 ember genomját elemezte, a legidősebb 45 ezer, a legfiatalabb 7 ezer éve élt. Az eredmények megmutatták, milyen kapcsolatok lehettek a különböző csoportok között, de azt is, milyen színű volt a bőrük és a szemük. Az is kiderült, hogy a neandervölgyiek genetikai öröksége idővel egyre csökkent az európai Homo sapiensnél, ami a kutatók szerint a természetes kiválasztódás számlájára írható.

A Nature tudományos lapban közzétett tanulmány az európai őstörténet mintegy 40 ezer évét kutatta. A legkorábban érkező embercsoportok közül voltak, amelyek kevés nyomot hagytak a későbbi népesség génjeiben. A később, 37-14 ezer évvel ezelőtt élt európaiak azonban egyetlen populáció leszármazottai. David Reich, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója, Svante Paabo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa és kollégáik bizonyítékot találtak arra, hogy az egyik legfontosabb európai jégkorszaki kultúra, az aurignaci népét 34-26 ezer évvel ezelőtt elűzte a gravetti kultúra népe.

Mintegy 14 ezer évvel ezelőtt az európaiak egyre közelebbi kapcsolatba kezdtek kerülni közel-keleti, kaukázusi és török populációkkal. Ez egybeesett a jégkorszak végének első hosszabb meleg időszakával, és egy délkeleti irányból jövő népvándorlást tükrözhet. Hétezer évvel ezelőtt, az újkőkorban és a mintegy ötezer éve kezdődött bronzkorban lezajlott tömeges népvándorlás átformálta Európa genetikai arculatát. A jégkorszaki gének elemzése - többek között - azt mutatja, hogy a korabeli európaiak haja, szeme barna volt, csak 14 ezer éve kezdett terjedni a kék szem, a sápadt bőrszín hétezer éve jelent meg.

A korai európaiaknak több neandervölgyi génje volt, mint a mai embernek, ami azt az elképzelést támasztja alá, hogy a Homo sapiens "unokatestvérétől" örökölt génjeinek káros hatásai lehettek és a természetes szelekció miatt mehettek veszendőbe.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma