A romániai falvak felét felszámolta volna Nicolae Ceausescu

2017. június 27. 13:25

Huszonkilenc éve, 1988. június 27-én zajlott Budapesten a román falurombolás elleni tiltakozásul tartott tüntetés. 1988. április 29-én Nicolae Ceausescu államfő, a Román Kommunista Párt (RKP) főtitkára az RKP KP Politikai Végrehajtó Bizottságának ülésén bejelentette, hogy az országban 2000-ig végrehajtják az ún. településszisztematizálási tervet, amelynek során "agráripari centrumokat" hoznak létre.

Hősök tere, az erdélyi falurombolás elleni tüntetés 1988. június 27-én.
Hősök tere, az erdélyi falurombolás elleni tüntetés 1988. június 27-én.

A köznyelvben falurombolásként elhíresült program a tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő. Ceausescu bejelentését követően az ország egész területén megkezdődött a községek átszervezése. Nagyságuk szerint a magyarlakta falvak nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát, s veszélyeztetettekké váltak a német nemzetiségű falvak is, mivel lélekszámuk az NSZK-ba történő erőteljes kivándorlás miatt folyamatosan csökkent. A tervezett településrendezés nyilvánvalóan e nemzetiségek szellemi hagyományai és közösségi tudata ellen is irányult, erősítve a román lakosság módszeres betelepítésével támogatott homogenizációs folyamatot. Mindez ellentétes volt a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányával és a helsinki záróokmánnyal, amelyeket Románia is aláírt.

Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván

Nicolae Ceausescu bejelentése után a román értelmiség egy része tiltakozott a pártvezetésnél. Közleményekben tájékoztatta a külföldet is, a nemzetközi közvélemény felfigyelt a tervekre, s Románia egyre nagyobb politikai nyomás alá került. Hevesen tiltakozott a falurombolás ellen Ausztria és az NSZK, s kiéleződött a magyar-román viszony is.

Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván

A magyarlakta településekről érkező riasztó hírek hatására tizenkét magyarországi civil szerveződés 1988. június 27-re tüntetést szervezett a budapesti Hősök terén a romániai falurombolás ellen. A szervezők között volt az Erdélyt Védő Magyarországi Független Bizottság, a Magyar Demokrata Fórum, a Klubtanács, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Széchenyi Kaszinó Hagyományőrző és Művelődési Társaság, a Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a Bibó István Szakkollégium, a Veres Péter Társaság, a Szabó Dezső Emlékbizottság, a Forráskör és az Erdély Művészetért Alapítvány, és támogatásáról biztosította őket a Független Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is. A magyar belügyi szervek engedélyezték a tüntetést, de a budapesti rendőrség arra kérte a tüntetőket, hogy viselkedjenek felelősségteljesen, tartsák tiszteletben a külföldi nagykövetségek védettségét, és tegyenek eleget a nemzeti gyűlölet szítása elleni tilalomnak.

Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván

Június 27-én a transzparensekkel és nemzetiszínű zászlókkal felszerelkezett résztvevők este 6 órakor kezdtek gyülekezni a Hősök terén. A táblákon a pusztulásnak ítélt falvak neve szerepelt és ilyen feliratok: "Nem Erdélyt akarjuk vissza, hanem életet az erdélyi embereknek!" , "Nem Ők lépték át a határt, hanem a határ lépte át Őket!", "Éljen a román-magyar barátság!". A rendezők hangszóróval ismertették a programot, és többször felszólítottak mindenkit, hogy ne hagyja provokálni magát. Hét órakor a Himnusz éneklésével, hangszalagról közvetített harangzúgással kezdődött az ünnepség, majd Bubik István színművész felolvasta Csurka István beszédét, amely azt hangsúlyozta, hogy a tüntetés szándéka tiszta, nem a román nép, hanem Ceausescu politikája ellen irányul. Csurka azt is javasolta, hogy a másnap összeülő Országgyűlés hozzon létre különbizottságot, amely az erdélyi problémákkal foglalkozik.

Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván

Ezután Nagy László ügyvéd, politikus felolvasta a román nagykövetnek címzett memorandum szövegét, amely kifejezésre juttatta a magyar nép aggodalmát a romániai falvak egy részének elpusztítását kimondó rendelet miatt. A Szózat és a székely himnusz eléneklése után a tömeg gyertyákkal és fáklyákkal néma csendben vonult a Thököly úti román nagykövetség elé, és megpróbálták átadni a memorandumot, de a rendőrökkel körülvett követségen nem nyitottak ajtót. Így a petíciót másnap postán juttatták el a címzetthez, továbbá négy nyelven valamennyi budapesti külképviselethez és a Bécsben ülésező Nemzetközi Emberi Jogi Konferenciához, valamint az ENSZ-hez is.

A tüntetők ezután fegyelmezetten visszavonultak a Hősök terére, ahol megkoszorúzták Szent István és Szent László szobrát, elénekelték a Himnuszt, meghallgatták Csurka István rövid záróbeszédét, és fél tizenegykor szétoszlott a tömeg. A hivatalos jelentések szerint mintegy harmincezer - egyes beszámolók szerint százezer - ember vett részt a tüntetésen, amely 1956 óta a legnagyobb spontán szerveződött tömegmegmozdulás volt Magyarországon.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
 <br /><i>Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván</i> <br /><i>Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván</i> <br /><i>Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván</i> <br /><i>Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván</i> <br /><i>Fotó: Fortepan/Várhelyi Iván</i>
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma