A muszlim Wallenberg – hogyan mentette meg zsidók százainak életét a párizsi nagymecset?

2017. május 9. 13:33

Si Kaddour Benghabrit a párizsi muszlim közösség emblematikus alakja. Az észak-afrikai gyarmatokról származó művelt férfi nevéhez fűződik a párizsi nagymecset megalapítása és oroszlánrészt vállalt a második világháborúban megszállt főváros zsidóságának kimenekítésében is.

Si Kaddour Benghabrit

Si Kaddour Benghabrit 1868-ban született Sidi bel Abbés városában, az akkor Franciaországhoz tartozó Algéria területén. Származását tekintve egy előkelő, andalúziai eredetű család sarja volt, ennek megfelelően Észak-Afrika színvonalas egyetemein tanult előbb Algériában, majd Marokkóban. Tanulmányai elvégzését követően a tangeri francia legátuson kapott állást mint fordító, majd a francia Külügyminisztérium és az észak-afrikai gyarmati hatóságok összekötőtisztje lett.

1916-ban a mai Szaúd-Arábia nyugati részén fekvő Hidzsáz régióba küldték, ahol rendkívül felelősségteljes feladat hárult rá. Ő gondoskodott ugyanis arról, hogy a francia területekről a haddzsra, vagyis a mekkai zarándoklatra induló muszlimok ellátása és szállása biztosítva legyen a hosszú úton. Többek között az ő tevékenysége is hozzájárult, hogy 1926-ban megalapult a párizsi nagymecset, amely akkor egyszerre volt hivatott szimbolizálni Franciaország és az iszlám barátságát, valamint emléket állított annak a 10 ezer muszlim katonának, aki életét áldozta Franciaországért az első világháború éveiben.

A nagymecset kulturális intézetként is működött és feladata volt, hogy útmutatást és anyagi támogatást nyújtson a francia fővárosba érkező muszlimoknak. Az ekkor már Párizsban élő Benghabrit rövidesen nem csak a helyi arab közösség, de a szélesebb párizsi közélet prominens szereplőjévé vált. A neves szalonokban gyakran megforduló férfit kortársai gyakran emlegették a „legpárizsibb muszlimként” is.

A második világháború és a német megszállás ugyancsak Párizsban érte Benghabritot, aki a nagymecset „hivatalnokaként” nagyon komolyan vette, hogy felelősséggel tartozik a főváros muszlim közösségének sorsáért a nehéz időszakban. Támogatására azonban nem csak az iszlám követői, de a Párizs környékén élő – és a megszállók által leginkább veszélyeztetett – zsidóság is számíthatott. Ténykedése alatt a nagymecset több száz zsidó család számára nyújtott biztonságos búvóhelyet a földalatti katakombákban. A rejtekhely azonban természetesen csak ideiglenes megoldás lehetett, ezért Benghabrit igyekezett az üldözötteket minél hamarabb Megrebbe, vagyis a Földközi-tenger túloldalára menekíteni.

Ennek keretében hamis iratokat készíttetett a zsidók számára, amellyel azt tudták igazolni, hogy ők valójában az iszlám vallás követői, amely sokkal szabadabb mozgást tudott biztosítani számukra. Együttműködött továbbá a Franciaországban működő algériai partizánokkal, akiknek egyik elsődleges feladata a háború során az volt, hogy menedéket találjanak a német vonalak mögött ragadt brit ejtőernyősök számára. Benghabrit hatására a partizánok emellett a zsidók számára is segítettek eljutni a biztonságot jelentő párizsi nagymecsetig.

Az ily módon megmentett francia zsidók pontos száma máig nem tisztázott, a kutatók általában 500 és 1600 fő közé teszik. Benghabrit életmentő tevékenységének emléke mindazonáltal napjainkban is élénken él tovább. 2011-ben Szabad emberek (Free Men) címmel már filmfeldolgozás is készült a francia ellenállásban résztvevő muszlimok és megszállt Párizsban a nagymecset tevékenységét irányító Si Kaddour Benghabrit életéről.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma